Lassult a hitelezés az utolsó negyedévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A negyedik negyedévben a vállalatok hitelállománya 311 milliárd forinttal bővült, ami 14 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest; a lakossági hitelállomány 101 milliárd forintos bővülése pedig éves összevetésben 34 százalékos lassulás – derül ki a Magyar Nemzeti Bank hitelezési folyamatokat bemutató legújabb jelentéséből, amely az MNB honlapjára pénteken került fel.

Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője online sajtótájékoztatón kiemelte: a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet a hitelezés lassulását eredményezte Magyarországon és a régióban is; fokozott óvatosság jellemezte a kínálati és a keresleti oldalt egyaránt.

Tájékoztatott arról, hogy a hitelintézetek vállalati hitelállománya 2022 egészében közel 14 százalékkal, összesen 1432 milliárd forinttal bővült, ez azonban reálértelemben a vállalati hitelállomány mérséklődését jelenti.

Az utolsó negyedévben a hitelállomány-bővülés zömét a devizahitelek tették ki, a forinthitelek 91 milliárd forinttal, a devizahitelek 220 milliárd forinttal nőttek. A devizahitelállomány ismételt térnyerése az év egészére jellemző volt, a koronavírus időszak előtti trendhez tért vissza a piac – mondta Dancsik Bálint.

Megfigyelhető a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekedése: az utolsó negyedévben az új szerződéskötések 38 százalékát tették ki az ilyen termékek, szemben az első fél évben mért 13 százalékkal – ismertette.

A kkv-hitelkibocsátás a teljes vállalati adathoz képest jobban, 38 százalékkal esett vissza az utolsó negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, amit a támogatott programok lefutása is befolyásolt – hangsúlyozta.

Ami a hitelek árazását illeti a negyedik negyedévben az új kis összegű, azaz 1 millió euró alatti piaci forinthitelek átlagos kamatlába 15,5 százalékra emelkedett, ami szeptemberhez képest 159 bázispontos növekedés; az 1 millió euró feletti forinthiteleknél ennél gyorsabb volt a kamatemelkedés, az euróhiteleknél is nőttek a kamatlábak – közölte.

Dancsik Bálint a lakossági területre áttérve ismertette, hogy a hitelállomány 6,3 százalékkal nőtt 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest, ez szintén lassulás. A háttérben a hitelkibocsátás szűkülése és az előtörlesztések növekedése áll; ez utóbbi volumene az év első felében a kormányzati transzfereknek tulajdoníthatóan emelkedett.

Az utolsó negyedévben termékenként igen eltérő kép rajzolódott ki: legnagyobb mértékben a lakáshitelek kibocsátása esett vissza, 54 százalékkal. A személyi hiteleknél 18 százalékos volt a visszaesés; a babaváró terméknél azonban – a program folytatását övező bizonytalanságnak is köszönhetően – 7 százalékos volt a bővülés – fejtette ki.

A csok-támogatások kihelyezése – a lakáshitel dinamika lassulásával párhuzamosan – 43 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben; a kihelyezett támogatás több mint fele a falusi csok-hoz kötődött – részletezte.

A bankok 1931 milliárd forint babaváró hitelt folyósítottak eddig, ami a teljes lakossági hitelállomány közel 20 százaléka; az esetek kétharmadában már kamatmentessé vált a tartozás.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.