Lassult az infláció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Decemberben 5, tavaly az év egészében 5,7 százalékos volt az infláció. Minden a pénzromlás mérséklődésének irányába mutat.


Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek drágultak. Az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett tavaly szeptemberhez viszonyítva, az üzemanyagoké 5,3 százalékkal.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,9 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, tovább emelkedett az augusztusi 2,8 százalékról. 

 

Január-szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a várakozásoknak megfelelően emelkedett az üzemanyagok és az élelmiszerek ára. Kiemelte, hogy a háztartási energián belül a tűzifa ára egy hónap alatt 3,9 százalékkal, éves összevetésben 8,8 százalékkal nőtt. Az egyéb cikkek csoportban a tankönyvek ára 58,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

(MTI)

Decemberben a fogyasztói árak havi összevetésben nem változtak, éves szinten 5 százalékkal nőttek – közölte honlapján a KSH. Tavaly a pénzromlás üteme 5,7 százalékos volt 2011-hez képest. A decemberi éves inflációs adat pozitív meglepetést jelent: elemzők 5,2-5,3 százalékos mutatóra számítottak. A mérséklődő árszínvonal-emelkedés ellenére az EU tagállamai közül továbbra is Magyarországon a legmagasabb az infláció.

Decemberben éves összevetésben az élelmiszerárak 7, a szeszes italok és dohány ára 13,5, a háztartási energia ára 4,7, a ruházati cikkek ára 1,4 százalékkal emelkedett, míg a tartós fogyasztási cikkek 1,8 százalékkal lettek olcsóbbak.

A tavalyi év egészében a szeszes italok, dohányáruk 12,7, a háztartási energia 6,2, az élelmiszerek 5,9, a szolgáltatások 4,2, a ruházkodás 2,6 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2011-ben.

A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak decemberi, várttól elmaradó növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek meredek emelkedését – írja az adatsorról az Adó Online-hoz eljuttatott gyorselemzésében Suppan Gergely. A Takarékbank senior elemzője arra számít, hogy januárban és februárban kiesik a tavalyi áfaemelés hatása, ráadásul 10 százalékkal csökken a gáz- és áram ára, így az infláció az év első felében 4-4,3 százalék közé mérséklődik. „Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár-emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számítunk: decemberig 3,6 százalékra csökkenhet az infláció” – írja.

A közgazdász szerint idén 4, jövőre 3,2 százalék lehet az átlagos éves infláció, és 2013 közepéig 5 százalékosra csökkenhet az alapkamat.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.