Magyarország olcsó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország a negyedik legolcsóbb európai uniós ország volt tavaly az EU statisztikai hivatalának honlapján közölt adatok szerint. A legolcsóbbak nálunk voltak az alkoholos italok és a dohánytermékek a közösségen belül.


A fogyasztói árak uniós átlagát száz százaléknak alapul véve a legolcsóbb ország Bulgária volt 51 százalékkal. A második és a harmadik helyen 60 százalékkal Lengyelország és Románia állt, majd Magyarország következett 64 százalékkal. A legdrágább Dánia volt 142 százalékkal a fogyasztói árak szintje alapján.

A kategóriákat tekintve az élelmiszerek és nem alkoholos italok Bulgáriában voltak a legolcsóbbak 67 százalékkal a 100 százalékos átlaghoz képest. A második helyen Románia (68 százalék), a harmadik helyen Lengyelország található (69 százalékkal). A negyedik helyen Magyarország és Szlovákia volt egyaránt 83 százalékkal. A legdrágább hely a kategóriában is Dánia volt 136 százalékkal.

Az alkoholos italok és dohánytermékek tekintetében a legolcsóbb Magyarország volt tavaly az Eurostat adatai szerint 63 százalékkal, megelőzve Bulgáriát (64 százalék), Romániát (66 százalék) és Lengyelországot (73 százalék). A legdrágább a kategóriában Írország lett 163 százalékkal.

A ruházati termékek árát tekintve a legolcsóbb Bulgária volt 75 százalékkal. A dobogó második helyén Magyarország és Málta állt egyaránt 85 százalékkal, a negyedik Spanyolország volt 88 százalékkal. A legdrágább pedig Svédország 133 százalékkal.

Az elektromos fogyasztási cikkek ára a legalacsonyabb Lengyelországban volt 89 százalékkal a 27 ország 100 százalékos átlagához viszonyítva. majd Bulgáriában (92 százalék), illetve Írországban és Litvániában (egyaránt 93 százalék) következett. Magyarország ezen a termékcsoporton belül 101 százalékkal a középmezőnyben foglalt helyet. A legdrágább Málta volt 125 százalékkal.

Az éttermek és szállodák árát vizsgálva a legolcsóbb Bulgária volt 45 százalékkal, Románia a második 50 százalékkal, a harmadik legolcsóbb pedig Magyarország 52 százalékkal. A legtöbbet Dániában kellett fizetni, 154 százalékot az EU átlagához képest.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.