Már 3,7 milliárd forintot elnyertek a vállalkozások digitális fejlesztésekre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Digitális Jólét Program rendelkezésre álló 8 milliárd forintos keretéből az eddig megkötött szerződések alapján már közel 1,5 milliárd forintot ki is fizettek.

A munkahelyek megvédését, és újabbak létrehozását is segíti az a pályázat, amelyben már mintegy 3,7 milliárd forintot pályáztak sikeresen magyar cégek digitális képességeik fejlesztésére – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára keddi közleményében.

A koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy a jó digitális képességekkel bíró vállalkozások könnyebben alkalmazkodnak a kihívásokhoz, így eredményesek tudnak maradni a nehéz helyzetekben is. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve startupok felismerték a Digitális Jólét Tőkeprogramban való részvétel előnyeit, és a pályázat kiírásától eltelt alig több mint egy év alatt mintegy 3,7 milliárd forintnyi támogatást már el is nyertek.

A mintegy nyolcmilliárd forint keretösszegű program célja az olyan magas növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k és startupok támogatása, amelyek a versenyképességüket erősítő és a Digitális Jólét Program stratégiai célkitűzéseihez illeszkedő digitális fejlesztéseket valósítanak meg.

Az eddig megkötött szerződések alapján már közel 1,5 milliárd forintot ki is fizettek a pályázóknak, és az év végéig még közel 400 millió forint fogja a nyertes hazai vállalkozások tőkeerejét növelni, a további 1,8 milliárd forint folyósítása pedig a jövő évben történik meg.

A program keretében legalább 10 és legfeljebb 500 millió forint összegű tőkebefektetésre lehet pályázni Magyarország egész területéről, kivéve a közép-magyarországi régiót.

A már működő vállalkozások regisztrációt követően nyújthatják be az igénylésüket. A tőkejuttatásban azok a cégek részesülhetnek, amelyek olyan digitális fejlesztést hajtanak végre, amelynek hatására az adott társasággal üzleti kapcsolatban levő cégek digitalizációs fejlettsége is nő.

Az eddig tőkebefektetést szerzett társaságok között van például, amelyik online személyes diabétesz asszisztens applikációt fejleszt, illetve fizikai kontaktus nélküli dolgozói, illetve vendégbeléptetési rendszert működtet, és olyan energetikai projekt is akad, amely a kereslet oldali szabályozás útján kínál költséghatékonyabb és zöldebb működési alternatívát az irodaházak működtetőinek – ismertette a tárca.

A tőkeprogramról bővebb információ a toke.digitalisjoletprogram.hu oldalon érhető el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.