Innováció terén nem jeleskednek a hazai cégek, de a digitális átállást nagyon is komolyan veszik. A hazai vállalatoknak mindössze egyhatoda tervezi új termék vagy szolgáltatás bevezetését az elkövetkező egy évben. Változatlanul a 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek a legaktívabb innovátorok és a cégek több mint egytizede (11 százaléka) alkalmazza a mesterséges intelligenciát – derül ki a K&H közleményéből.
A magyar könyvelők 72%-a nem elégedett a munkája anyagi ellentételezésével, holott háromnegyedük arra is hajlandó, hogy munkaidőn túl is az ügyfelek rendelkezésére álljon – derül ki a Számlázz.hu friss, online felméréséből. A kutatás szerint a május a könyvelők legnehezebb időszaka és többségében hisznek a digitalizáció pozitív hatásaiban.
Újabb mérföldkőhöz érkezhet a számlázás digitalizációja az Európai Unión belül; jövőre a számla befogadójának belegyezése nélkül is kibocsátható elektronikus számla, és változik az elektronikus számla kritériumainak meghatározása is – hívta fel a figyelmet Ozsvár Ferenc, a CNET IT Consulting Kft., a számlaRobot elektronikus számlafeldolgozó ügyvezetője.
Az elmúlt években világszerte számtalan új értékesítési csatorna jött létre, amelyek meghatározó része ma már digitális. Az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a piaci verseny globálissá vált, melyben a hazai kereskedők nagy részének – pár üdítő kivételtől eltekintve – sajnos óriási hátránnyal kell megküzdenie. Radó Mátyás, az augusztusban megjelent „Egységesített Kereskedelem” című üzleti szakkönyv társszerzője szerint a legtöbb hazai tulajdonú kereskedelmi vállalat még a webáruháza felépítésével birkózik, miközben már rég az üzleti evolúció egy következő szintjével, az omnichannel szemléletű értékesítés kiépítésével kellene foglalkoznia. Ez a lemaradás azt eredményezi, hogy a hazai kiskereskedelem fájdalmasan ki van szolgáltatva a környező országokból a magyar piacra belépő, erősebb versenyzőknek. Ahhoz, hogy a hazai kereskedelem helyzete pozitív fordulatot vegyen, paradigmaváltásra lesz szükség, melynek során a hazai üzletek sem kerülhetik el, hogy bizonyos értelemben technológiai vállalatokká alakuljanak át.
Az egyre digitalizálódó áfa-t érintő reformok közül eddig a 2028-tól esedékes változások (elektronikus számlázás kiterjesztése, megszűnő összesítő jelentés, közel valós idejű adatáramlás) voltak jobban fókuszban a cikksorozat eddigi részeiben, most azonban járjuk körbe a sokkal hamarabb érkező, már 2025-től esedékes változásokat.
Korábban már említésre került, hogy az elektronikus számlák adott országban érvényes szabályozása tagállami hatáskörben marad, ezzel együtt minden tagállamnak tekintettel kell lennie az Európai Bizottság 16931-es szabványára. Az alábbi cikkben ennek a kevésbé ismert szabványnak az ismertetésére kerül sor, ugyanis néhány éven belül minden közösségi ügyletet bonyolító adóalany át kell térjen – közösségi ügyletei tekintetében – az elektronikus számlázásra, amelynek kereteit ez a szabvány fogja meghatározni.
2028-tól megszűnik az összesítő jelentés, mert az adóalanyoknak át kell állniuk az elektronikus számlázásra közösségi viszonylatban. Most e változás ma ismert részleteit ismertetjük.
Az Európai Bizottság tervei három pilléren nyugszanak. Egyrészt még több területen válik elérhetővé az egyablakos ügyintézés, másodsorban egyre jobban teret fog nyerni az ügyletek valós idejű jelentése, harmadrészben érdemi változások várhatóak az elektronikus piacterek működésének szabályozásában.
Egyre többen várják el, hogy még nagyobb arányban jelenjenek meg a digitális megoldások az egészségügyben – derül ki az EY több mint 6000 fő bevonásával készült nemzetközi felméréséből. A megkérdezettek elsősorban online kapnák meg például a laboreredményeiket, az orvos-beteg kapcsolatban azonban továbbra is a személyes találkozókat preferálják.
Nem változott a magyarországi vállalatok innovációs aktivitása az elmúlt fél évben; a K&H ezt mérő indexe a 100 pontig terjedő skálán 28 ponton stagnált, ezzel nőtt Magyarország lemaradása a legnagyobb innovátor országokhoz és az EU – átlaghoz képest is; a digitalizáció azonban erősödött – ismertette Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.
Most már biztosra vehető, hogy a pandémia nem csak felgyorsította a digitalizációt és automatizációt a vállalkozások életében, de átformálta az üzletviteli folyamatokat is. Az adminisztráció átalakításának kezdő lépését jelentheti az áttérés az elektronikus számlázásra. Egyre több társaság preferálja az érintésmentes fizetést és a nem papíralapú számlázást, ezért olyan e-számla megoldást keres, amely kompatibilis a távmunkával, automatizálja belső folyamatait és növeli a hatékonyságot is.
Az üzleti döntéshozók 42%-a szerint az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák már ma is kihívást jelentenek működésük során, és még többen vélik úgy, hogy ez fokozódni fog a jövőben. A magyar válaszadók a természeti katasztrófáktól kisebb arányban tartanak, de érzékenyebbek az energiaválságokra. A kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező cégek 90%-a elsősorban olyan technológiákba fektet, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást.
Az üzleti folyamatok és a kapcsolódó adminisztráció automatizálása és digitalizálása, a saját adatvagyon kiaknázása nyilvánvalóan versenyelőnyt jelent, gyorsítja a folyamatokat és csökkenti a hibalehetőségeket. A cégek azonban hajlamosak elfelejteni, hogy mindez az előny csak akkor jelentkezik, ha az egyes folyamatok és automatizmusok egymással is képesek együttműködni. A jelen gazdasági környezet fokozódó versenyképességi nyomása gyakoribbá teheti a nem eléggé átgondolt fejlesztéseket ‒ hívja fel a figyelmet a magyarországi BDO Solutions üzletága.
Online számlázót használ a vállalkozások többsége, és egyre fogékonyabbak az automatizmusokra is – ezt mutatja az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített reprezentatív felmérés, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), és egyéni vállalkozók számlázási szokásait vizsgálta a Számlázz.hu megbízásából.
Négy területen sürget gyors változást az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Magyarország digitális átállásának felgyorsítására – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára online sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A digitalizáció a legtöbb ország adózási folyamatát mára olyan mértékben hatotta át, hogy teljesen más adózói magatartás szükséges, mint néhány évvel ezelőtt. Most az Egyesült Királyság adódigitalizációját mutatjuk be.
A digitalizáció a legtöbb ország adózási folyamatát mára olyan mértékben hatotta át, hogy teljesen más adózói magatartás szükséges, mint néhány évvel ezelőtt. Most az Egyesült Királyság adódigitalizációját mutatjuk be.
Stabilak a kilátások a biztosítói piacon; a régiós biztosítási iparágra kevésbé volt kedvezőtlen hatással a koronavírus-járvány, mint a gazdaság egészére a Deloitte közép-európai piacokat vizsgáló tanulmánya szerint.
Az Európai Unió 27 tagállama közül a 23. helyen áll Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2021-es mutató alapján.
Milyen hatással lesz a digitalizáció a munkajogra? Hogyan védhető a magánélet a digitállis világban? Mit őrizzen meg a munkajog a következő évszázadokban? Az alábbiakban Dr. Kártyás Gábornak a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásáról olvashatnak beszámolót.
