MASZSZ: fekete az autós ágazat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az autós ágazat legnagyobb problémája az extrém méreteket öltött illegális tevékenység, amelynek mértéke eléri az 55 százalékot a Magyar Autós Szakmai Szövetség szerint.


A teljes ágazat évi mintegy 3300 milliárd forintos forgalmán túl 1200 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar járműállományra vetítve – mondta a Magyar Autós Szakmai Szövetség (MASZSZ) elnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Gablini Gábor kiemelte: minden magyarországi autós vállalkozás közös érdeke, hogy az ágazatban kimutatható illegális tevékenység aránya 20-25 százalékra visszaszoruljon két három éven belül. A gazdasági-fogyasztói károkon túl az illegálisan tevékenykedők a legális szereplőket is kiszorítják a piacról. Az államtól várnak lépéseket ennek a visszaszorítására.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a vevők minden esetben és mindenhol kérjenek számlát, aki nem tud számlát adni, az nem legális szereplő.

Az online pénztárgépek bevezetését támogatják, ahogy minden kezdeményezést, ami segíti a feketegazdaság visszaszorulását. A pénztárgép a legális szektorban jelenik meg az ottani anomáliákat csökkentve, de tovább növeli az illegális szereplők versenyelőnyét – vélekedett.

Az egyik megoldást az elnök szerint az autójavító ágazat tevékenységi körökre bontott kötelező regisztráció alapján létrejövő közhiteles, naprakész online adatbázisának létrehozása lehetne, QR-kód alapján, mert a közlekedési hatóság adatai is pontatlanok, elavultak.

Kovács Ferenc, az  Európai Autószervizek Egyesülete (E.M.E.) elnöke ismertette: az autós ágazatban – az autógyártást nem számítva – 25 ezer vállalkozás működik, több mint 120 ezer dolgozót foglalkoztatnak. A teljes ágazat forgalma 3300-3500 milliárd forint, a feketegazdaság miatt a költségvetés évi vesztesége GDP-arányosan 1-2 százalék közé tehető. Egy legális javítóműhelyre átlagosan 3 illegális szerviz jut. 

Havelda Miklós, az Autóbontók és Bontott Autóalkatrész-kereskedők Érdekvédelmi Egyesülete (ABAKE) felügyelő bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a Magyarországon forgalomból kikerülő autók 80 százaléka eltűnik, feketén bontják szét. Alkatrészeik ellenőrzés nélkül kerülnek a forgalomba, ami hatalmas veszélyeket rejt. A másik problémának a környezetvédelmet nevezte, mert a szétbontott roncsokból kikerülő veszélyes anyagokat a természetbe vagy a csatornarendszerbe ürítik. Az illegális tevékenységet végzők behozhatatlan árelőnye miatt a legálisan működőket kiszorítják a piacról, a korábbi 140 autóbontó vállalkozás helyett mára alig negyven működik.

Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) elnöke kiemelte: az illegális autóértékesítés csúcsokat dönt, a külföldről behozott tisztázatlan előéletű autókat nem regisztrált kereskedők hozzák be az országba járulékfizetés nélkül. Az import használt autó részaránya a 2011-es 7 százalékról idén 22 százalékra emelkedett, 142 ezer import autó behozatala várható. A használtautó piac dinamikusan bővül, 2016-ban 620 ezer adásvétel zajlik. A vevők védelme érdekében szintén a feketegazdaság visszaszorításának fontosságát emelte ki.

Magyar Autós Szakmai Szövetség a gépjármű kereskedelem, javítóipari ágazat munkaadói csúcsszervezete, négy szervezet alapította 2013-ban, az Autóbontók és Bontott Autóalkatrész-kereskedők Érdekvédelmi Egyesülete (ABAKE), az Európai Autószervizek Egyesülete (E.M.E.), a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) és a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE).

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)