McKinsey: ha Magyarország visszatér a járvány előtti pályára, megközelítheti Nyugat-Európát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóadminisztrációban még mindig van tere a csökkentésnek, és számos eljárás, például az építkezések engedélyeztetése költségesebb, mint másutt – mondták szerdai online sajtótájékoztatójukon az amerikai McKinsey&Company magyarországi szakértői.

Magyarország 2030-ra megközelítheti Nyugat-Európa fejlettségi szintjét, ha a GDP-növekedés a járványt követően ismét eléri a 4 százalékot – közölte a nemzetközi tanácsadó cég budapesti irodavezetője. A McKinsey a magyar gazdaság legfontosabb ágazatait megvizsgálva értékelte a következő évtized kilátásait. Jánoskuti Levente szerint Magyarországnak már most készülnie kell a járvány utáni időszakra, hogy a lehető legnagyobb lendülettel kezdhesse meg a felzárkózást. A belföldi növekedés legfontosabb feltétele a beruházások élénkítése, a legkorszerűbb technológiák alkalmazása, a képzett munkaerő és a támogató jogszabályi környezet – tette hozzá.

Havas András, a McKinsey elemzésének társszerzője hangsúlyozta, hogy a beruházások jelentőségét más országok tapasztalatai is igazolják. Magyarországnak tehát meg kell tartania, de lehetőleg felül is kell múlnia a járvány előtti szintet. A szakértő szinte minden iparágban szükségesnek lát termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokat, folytatni kell például a mezőgazdaság gépesítését, vagy a villamosenergia-hálózat átalakítását. A munkaerő versenyképességét Havas András a digitális képességek és a nyelvtudás fejlesztésével javítaná.

Sürgette emellett az országon belüli oktatási egyenlőtlenségek csökkentését, a szakképzés bővítését, a felsőoktatáson belül pedig a műszaki és természettudományos képzés arányának növelését. A képzett munkaerő iránti igényt az is fokozza, hogy a mostaninál sokkal több munkavállalóra van szükség kutatási-fejlesztési területen. Tevékenységük emelné a hozzáadott értéket, míg a digitális technológiák alkalmazása a termelékenységet javítaná, amire minden beföldi iparág rászorul – hangsúlyozta.

Az elemzés készítője az intézményi és jogszabályi keretekről szólva megjegyezte, hogy az adóadminisztrációban még mindig van tere a csökkentésnek, és számos eljárás, például az építkezések engedélyeztetése költségesebb, mint másutt.

Havas András szerint a magyar gazdaság az elmúlt években jól teljesített, így az újbóli növekedés előjelei is kedvezőek, de a versenyképesség javítása nélkül tartósan legfeljebb csak 2,5 százalékos növekedés várható. A válság ugyanakkor nem csak kihívás, hanem lehetőség is, hiszen Magyarország sokat nyerhet azzal, hogy a nemzetközi nagyvállalatok rövidíteni fogják a földrészeken átívelő ellátási láncokat, és a kiszervezett tevékenységeiket közelebb hozzák a központjaikhoz. A járvány másik fontos következménye, a rugalmas munkavégzés fellendülése pedig új alkalmazottak sokaságát kapcsolhatja be a belföldi termelésbe – tette hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.