Megmaradt a magyarok vállalkozói kedve kutatások szerint


Vonzó és társadalmilag megbecsült karrierútnak számít a vállalkozás Magyarországon, és ismét emelkedésnek indult a vállalkozások száma – derül ki a Global Entrepreneurship Monitor kutatásából.

Az elmúlt év turbulenciái ellenére a vállalkozói atmoszféra lakossági értékelése a legújabb adatok szerint alapvetően stabilnak mondható Magyarországon a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor friss, magyar adatai alapján. Az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és majdnem ennyien vannak (47,4 százalék), akik szerint Magyarországon könnyű vállalkozást indítani.

Ugyanakkor jelentősen (36,5 százalékról 27,2 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint a következő fél évben jó lehetőségek nyílnak vállalkozásalapításra. Többen vannak azok is, akiket a kudarctól való félelem tart vissza a vállalkozásindítástól, arányuk 43,5 százalékra nőtt az előző évi 38,2 százalékról – mutat rá a kutatás, amelyhez a magyar adatokat a Budapesti Gazdasági Egyetem gyűjtötte. A magyarok többsége (64 százalék) szerint továbbra is vonzó karrierút a vállalkozói lét.

A kutatásból kiderült az is, hogy minden 10. magyar tervez a következő három évben vállalkozást indítani (az önfoglalkoztatást is beleértve). A működő, de korai szakaszban lévő vállalkozással rendelkezők aránya 9,9 százalék, a már legalább 3,5 éve folyamatosan béreket fizetni képes, úgynevezett bejáratott vállalkozással rendelkezőké pedig 6,9 százalék. Bár ezek az értékek alacsonynak tűnhetnek, és a korai szakaszban mért arány valóban némiképp elmarad a nemzetközi átlagtól, a bejáratott vállalkozások aránya a nemzetközi átlaggal közel azonos.

Nem változott jelentősen az előző évhez képest a vállalkozásból való kilépők aránya sem. A leggyakoribb, vállalkozás befejezését magyarázó indoknak a családi vagy személyes okok, a másik munka vagy üzleti lehetőség megjelenése, illetve a koronavírus-járvány hatásai bizonyultak.

Ugyancsak szerdán az Erste Bank kutatása szerint az idén a legtöbb vállalkozást az építőiparban, a szállítási ágazatban és a szolgáltató szektorban alapították. A magyar vállalkozások negyede a mezőgazdaságban tevékenykedik, és 98 százalékuk mikrovállalkozás: alkalmazott nélkül, vagy néhány munkavállalóval működik. Az Erste felmérése szerint ők azok, akik nem hirdetnek és a vevőkörüket leginkább saját, személyes kapcsolatrendszerük alakítja.

A kutatás szerint idén megfordult a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) eltörlése nyomán kialakulni látszó tavalyi negatív trend, és áprilisban ismét növekedésnek indult a hazai vállalkozások száma. A KSH adatai szerint 1 830 000 regisztrált gazdasági szervezetet tartottak nyilván, míg egyéni vállalkozásból 579 ezer működött. Áprilisban 9 ezer alá csökkent a megszűnő vállalkozások száma, míg a korábbi hónapokban az ütem még kétszámjegyű volt – közölték.

A vállalkozói kedv fennmaradását jelzik az Erste hitelezési adatai is: az újonnan kihelyezett kisvállalkozói hitelek állománya tavaly egész évben 23 százalékkal nőtt, és a bővülési ütem az idén sem csökkent jelentősen, az első negyedévben 21 százalékos a növekedés a múlt évihez képest.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.