Mély gödörbe zuhant a szállodaipar Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A budapesti szállodák többségénél az idén a bevételkiesés 2019-hez képest 70 százalék fölötti, míg vidéken 20-40 százalékos lehet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által készíttetettt reprezentatív kutatás szerint.

Az elemzésben kiemelték: az elérhető üzemi eredményszintre vonatkozóan is hasonlóak a különbségek a fővárosi és a vidéki szállodák között. A szállodavezetők arra a kérdésre, hogy mikor lesz újra a 2019-hez hasonló üzemi nyereségszint a szállodában, a többség Budapesten 2023-2024-et jelölte meg, míg vidéken ez inkább 2021-2022-re várható.

A választ adó hotelek 10 százaléka még szeptemberben is zárva tartott, ezek 90 százaléka budapesti szálloda.
Mint írták, a koronavírus-járvány olyan társadalmi és gazdasági krízishelyzetet teremtett a világban, amire a modern történelem során még nem került sor, és ez a 2019-ig „dübörgő” magyarországi turizmust sem kerülte el. Pontos hatásai még 5-6 hónap elteltével sem világosak, a felmérés azonban rávilágít a budapesti és vidéki szállodapiacok közötti jelentős különbségre a várható felépülést illetően.

Hangsúlyozták: a bér- és járuléktámogatásoknak kardinális szerepe van, amelyeknek a kiterjesztése jelentené a legnagyobb segítséget Budapesten és vidéken egyaránt. Az állami bértámogatás a legtöbb szállodánál augusztus végén vagy szeptember első felében járt le, ez akár további jelentős létszámleépítéseket is eredményezhet a szállodaszektorban.

A felmérés szerint ugyanakkor a válaszadóknak mindössze fele tervezi létszám-optimalizálással orvosolni a kialakult helyzetet. Mindez jól mutatja a személyzet minőségének és megtartásának fontosságát. Megjegyezték, hogy a munkaerő megtartása és hatékony pótlása a szektorban már évek óta nehéz feladat.

Arra is rámutattak, hogy a szeptember elsejei határlezáráshoz hasonló, gyakran váratlan és akár országhatáron kívüli, globális vagy uniós intézkedések alapjaiban tudják átalakítani a rövid és középtávú várakozásokat.
A jelentés felidézi: 2020 márciusa – a járvány kitörése – előtt a turizmus aranykorát élte Magyarországon országos szinten. Tavaly az ágazat a GDP 13 százalékát termelte ki, munkát adva több mint 400 ezer embernek. A tavalyi évben összesen 23,47 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyar szállodák, amely egy példanélküli eredmény volt a magyar turizmus történetében. Ez a töretlen szárnyalás volt jellemző az idén januárban és februárban is, amikor átlagosan 9,9 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a 2019. hasonló időszakában mért adatokhoz képest.
Közölték: az országos, online kutatást a 2020-as év rendkívüli kihívásaira reagálva, a Horwath HTL Hungary a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) együttműködésével készítette, szeptember 1. és 16. között. A teljes elemzés a http://www.hah.hu/files/9416/0084/4480/Horwath_HTL_-_Hungarian_Htoel_Market_Sentiment_Survey_23.09.2020.pdf oldalon elérhető.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. március 27.

A koronavírus felforgatta a munkaerőpiacot

A vállalatok fele teljesen beszüntette toborzási tevékenységét, ugyanakkor egyes piaci szegmensekben a korábbi igények növekedésére is találni példát – áll a Trenkwalder Adó Onlinehoz eljuttatott munkaerőpiaci áttekintésében. A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző társaság várakozásai szerint a most tapasztalható válság mély, de viszonylag rövid (három-hat hónapos) lefutású lesz.