Mérséklődik a gazdasági növekedés üteme


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdaságot továbbra is az ipar, azon belül a járműipar és az elektronikai termékek gyártása húzza.


Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,7 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően az ipar teljesítményének bővülése okozta. Az első negyedévi 3,5 százalékoshoz képest mérséklődő növekedési ütem hátterében elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése áll – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a második negyedévben 2,4 százalékos volt a gazdaság teljesítményének emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi 3,2 százalékot követően. 

Az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene az idei második negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévi 0,6 százalék után.

Idén az első félévben 3,1 százalékkal bővült a gazdaság a kiigazítatlan nyers adatok, illetve a naptárhatás kiszűrésével. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2,8 százalékkal nőtt a GDP.  

Az adatok ismertetetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: a növekedésben az iparon belül a járműgyártás, illetve az elektronikai termékek gyártása volt a meghatározó.

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

Az ipar növekedése ugyanakkor kisebb mértékű volt, mint az előző negyedévben – közölte. A szolgáltató ágazatokban a rendelkezésre álló adatok alapján nincs jelentős eltérés az előző negyedévben tapasztalt tendenciákhoz képest – tette hozzá.

A növekedési ütem mérséklődésében szerepet játszott a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése, amely már az első negyedévben is 11,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amit részben megmagyaráz, hogy  szezonális sajátosságok miatt a mezőgazdaságban az első negyedévben hozzáadott érték javarészt az év későbbi szakaszaiban realizálódik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)