Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Úgyis majdnem hét százalékkal nőtt országosan a lakáseladások száma, hogy Budapesten megállt a növekedés. A fővárosban tavaly nem nőtt a tranzakciók száma, az ingatlanpiacot azonban ezzel együtt Budapest pörgeti. A nagyvárosoktól távoli járásokban továbbra is nehéz ingatlant eladni.
A fővárosban 2017-ben – a 2016. évi értékhez képest – 3,3 %-kal csökkent az adásvételek száma, ezzel szemben 2018-ban az előző évivel egyező számú adásvétel történt Budapesten – kommentálta a KSH legfrissebb statisztikáját Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
A kimutatás szerint tavaly Budapesten 36 100 tranzakció történt, amely szinte pontosan megegyezik a 2017-es adattal. A trend 2015 óta érezhető, három év alatt nagyjából 10 %-kal kevesebb ingatlant értékesítettek a fővárosban. Ennek egyik oka az árak látványos emelkedése mellett az is, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy kiköltöznek az agglomerációba. De a kiköltözési trend sem tudja megingatni a fővárosi kerületek vezető szerepét, továbbra is Budapest belső kerületeiben a legmagasabb az adásvételek fajlagos értéke – mutatott rá az elemzési vezető.
A legtöbb adásvétel a XIII. kerületben (3468 db) és a XIV. kerületben (3310 db) történt. A főváros kerületeinek többségében az adásvételek száma megegyezik a 2017. évi értékekkel, azonban a IV., VII., IX., XIII. és XIV. kerületben 10%-kal emelkedett, míg a VIII., X., XVI., XIX., XX. és XXIII. kerületben ugyanennyivel csökkent a tranzakciók száma.
Az országos trend eltér a fővárositól: tavaly 10 ezerrel több, összesen 164 ezer adásvétel történt, ami 6,5%-os növekedést jelent 2017-hez képest. A megyeszékhelyeken majdnem 34 ezer adásvételt regisztráltak, ami 3%-kal több mint 2017-ben. A vidéki megyei jogú városok esetében a munkaerőhelyzettel szoros összefüggésben megingathatatlan az öt nagyváros, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr vezető szerepe. A legtöbb tranzakció Debrecenben volt 4250 darabbal, amit Szeged 3536 és Miskolc 3241 adásvétellel követett.
A városok többségében nőtt vagy változatlan maradt az adásvételek száma, a legnagyobb mértékű növekedés Miskolcon volt, ahol az adásvételek száma 13%-kal haladta meg a 2017. évi értéket. Ezzel szemben a legnagyobb mértékben Szekszárdon csökkent a tranzakciók száma, szintén 13%-kal. A KSH kimutatása szerint a legkevesebb tranzakciót is Szekszárdon regisztrálta a hivatal, összesen 556 darabot.
Erős éve volt a Balatonnak, a Velencei-tónak és térségének, valamint a fővárosi agglomeráció néhány járásának is a fajlagos értékek alapján: Balatonon kiemelkedő mennyiségű adásvételt mutatott a Keszthelyi járás: itt 1000 lakosra 26,9 db jutott. A tóparti járások többségében 20 db tranzakció jutott ezer lakosra, míg a Velencei-tavat felölelő Gárdonyi járásban 19,3.
A fővárosi agglomerációt tekintve Szigetszentmiklósi járásban volt népesség arányosan a legmagasabb az 1000 lakosra vetített tranzakciók száma 18,1 darabbal, melyet a Dunakeszi járás követett 17,1 darabbal – ez szintén kiemelkedőnek mondható Pest megye többi járásához képest.
Érdekes fejlemény, hogy a fővárosi agglomerációban akadtak gyengébben teljesítő járások is; például a Gyáli járásban 1000 lakosra vetítve csak 8,1 tranzakció történt, ami a 197 járás közül a legalacsonyabb érték. Az alacsony szám azzal is indokolható, hogy ez az egyetlen főváros környéki járás, amely nélkülözi a korszerű és sűrű kötöttpályás közlekedést.
Ahogy korábban, tavaly is az ország északkeleti és délnyugati szélén elhelyezkedő, nagyobb városoktól távoli járásokban volt a legkevesebb adásvétel: mind a két szegmensben, abszolút és fajlagos értékek alapján jelentősen kevesebb adásvétel történt. Például a Bólyi járásban csak 111 db adásvételt regisztráltak, míg fajlagos értékek alapján a legkevesebbet a Baktalórántházai járás produkált, ahol ezer lakosra összesen 8,4 db eladás jutott.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy bár a növekedés üteme Budapesten megállt, a lakáspiac továbbra is élénk a fővárosban, a nagyvárosokban és agglomerációikban, valamint az üdülő területeken.
A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.
Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
