Messze elmarad az ingatlan-adásvételek száma 2022-höz képest, de emelkedésnek indult a piac márciusban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Országosan 7787 lakóingatlan-adásvétel történt márciusban, amely az előző évhez képest továbbra is jelentős, 46 százalékos visszaesés, de februárhoz képest már 25 százalékkal több tranzakciót jelent a Duna House ingatlanközvetítő vállalat saját adatain alapuló tranzakciószám-becslése szerint.

A társaság közleményében kiemelte, hogy az első negyedévben tízéves mélypontra esett az adásvételek száma. Január és március között 19 983 tranzakció történt az előző évi 39 156 után. A Duna House a második negyedévben fokozatosan emelkedő aktivitással és növekvő tranzakciószámokkal számol a hazai piacon.

A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass becslése szerint márciusban 39,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitelt folyósítottak, amely az előző hónaphoz képest 19 százalékos növekedés, de 67 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi bázisidőszakhoz képest.

A Magyar Nemzeti Bank tényadatai és a Duna House márciusi becslése alapján az első negyedévben a kihelyezett jelzáloghitelek összege az előző évhez képest 67 százalékkal, 113,4 milliárd forintra esett vissza. Az ingatlanpiaci tranzakciószám emelkedésével párhuzamosan a Duna House szakértői a hitelpiacon is növekedést várnak a következő hónapokban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.