Milliárdokkal segítik a kkv-kat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kis- és középvállalkozásokat finanszírozó pénzintézetek uniós csúcsértekezletét tartották Budapesten. Európaszerte 117 ezer kkv-t támogattak a tagintézetek, közel 20 milliárd euró értékben tavaly. Tíz éves működése során eredményesen járult hozzá az európai és a határokon átnyúló együttműködés elősegítéséhez, kiemelten a kkv-k finanszírozási helyzetének javításához. Magyarországot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. képviseli a hálózatban.

Az EU 12 tagállamában működő, 13 pénzintézetet – köztük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t (MFB) – tömörítő Európai Kis- és Középvállalatokat Finanszírozó Pénzintézetek Hálózata (NEFI) budapesti felsővezetői csúcstalálkozóján két új tagpénzintézetet vettek fel soraikba. Így taggá vált a bolgár (Bulgarian Development Bank) és szlovén (SID-Slovene Export and Development Bank Inc.) fejlesztési bank.

A tanácskozás munkáját összegezve Erős János, az MFB vezérigazgatója kiemelte: a jövőben erősíteni kívánják a NEFI szakmai kérdésekben kialakított közös álláspontjának aktív és hatékony képviseletét az EU intézményeknél. Még erőteljesebben részt vesznek az uniós támogatási politika és programok kialakításában, kiemelten a kkv-k számára elérhető pénzügyi termékek, szolgáltatások kidolgozásában és megvalósításában. Ez közös európai ügy, ami Magyarországon különösen fontos – hangsúlyozta.

Jelenleg is több EU-s projektben érdekelt a hálózat közvetlenül, közte a JEREMIE programban, amely mikrohitelek, hitelgarancia és kockázatitőke finanszírozás formájában, pénzügyi közvetítők közreműködésével valósítja meg a visszafizetendő fejlesztési források allokálását a kis- és középvállalkozások számára. (Magyarországon ezt az MFB Bankcsoporthoz tartozó MAG Zrt. látja el.) A NEFI emellett kapcsolódik az Európai Bizottság által elindított, az európai vállalkozások versenyképességének javítását szolgáló CIP programhoz is, amely az innováció elősegítését, a jobb finanszírozási környezet megteremtését és a régiók üzleti támogatásának elősegítését tűzte célul. A 2008-2010 közötti időszakban több szakmai workshop keretében tervezi megvitatni ennek a programnak az eredményeit, tapasztalatait, de napirendre tűzi a kkv-k támogatott adósságfinanszírozásának, valamint az innováció és technológia fejlesztés finanszírozásának témáit is.

A NEFI céljai

A hálózat legfőbb célja, hogy a tagintézmények széles körű pénzügyi szolgáltatások nyújtásával és szakértelmük felkínálásával segítsék a kis- és közepes vállalkozásokat a különféle pénzügyi forrásokhoz való könnyebb hozzáférésben. Ennek során együttműködnek az adott ország bankrendszerének többi szereplőivel, kiegészítik azok szolgáltatásait, társfinanszírozóként, kockázatmegosztás és tanácsadás útján törekednek a kkv-finanszírozás hiányosságainak kiküszöbölésére, az úgynevezett „best practice”, legjobb gyakorlat alkalmazásának elterjesztésére az egyes országokban és az EU egészében.
A NEFI a tagintézmények közötti kapcsolatok elmélyítésére törekszik, megosztva a kkv-finanszírozás terén szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Emellett együttműködik az EU Bizottságával, valamint az európai pénzügyi intézményekkel – Európai Beruházási Bank (EIB), Európai Beruházási Alap (EIF) –, tanácsadással segíti az európai támogatási programok kialakítását és megvalósítását, és támogatja a kkv-k ezen programokban való részvételét.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).