Mitől félnek a biztosítók?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy felmérés szerint a szabályozási környezet változása és a makrogazdasági kockázatok mellett a számítógépes kockázatok, illetve a kamatlábak csökkenése fenyegeti leginkább a biztosítási szektort – közölte a  PricewaterhouseCoopers (PwC) Könyvvizsgáló Kft. csütörtökön.


Az idén a világ 54 országában 806 biztosítási szakértő megkérdezésével végzett  Insurance Banana Skins című felmérést 2007. óta készíti közösen a CSFI (Centre for the Study of Financial Innovation) és a PwC.

A szabályozási környezet változásának kockázat immár harmadik alkalommal vezeti a rangsort. A felmérés szerint a szavatoló tőkére és a piaci magatartásra vonatkozó új szabályok számos költséget és megfelelési problémát eredményezhetnek, valamint elvonhatják a cégvezetők figyelmét az egészséges üzletmenet biztosításától olyan időkben, amikor a szektor radikális szerkezeti változások előtt áll – áll a közleményben.

A legnagyobb aggodalom a jövőre bevezetésre kerülő Szolvencia II irányelvet övezi, ugyanakkor több ország is hasonló, gyakran a Szolvencia II-ről mintázott intézkedéseket tervez. Noha a válaszadók elismerik a szigorúbb szabályozás hasznát, a felmérésből kiderül, hogy egyúttal túlzónak tartják azt. Ebben mind a biztosítási szakemberek, mind a külső megfigyelők (akadémikusok, tanácsadók, elemzők stb.) egyetértettek.

A biztosítótársaságok igazgatói jellemzően úgy vélték, hogy az egészséges szabályozási környezet ugyan elengedhetetlen, a túlszabályozás azonban meggátolhatja a jól és életképesen működő biztosítókat a jó és életképes üzletmenet folytatásában.

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

Az aggodalmak másik fő forrását a makrogazdasági kockázatok jelentik. A válaszadók óvatosan ítélték meg a növekedési kilátásokat, illetve a kamatlábak alakulását, melyek alacsony szintje kedvezőtlenül hatott a befektetési hozamokra és megnehezítette a megtakarítási célú termékek kezelését és értékesítését.

A kockázati források harmadik csoportját a biztosítási szektort érintő változások jelentik, ideértve különösen az új technológiák hatását a biztonságra, a termékértékesítésre és az adatkezelésre. A felmérés 2007-es indulása óta először szerepelnek a számítógépes kockázatok, melyek összesített negyedik (a nem életbiztosítási ágban pedig első) helyezése jelzi a számítógépes bűncselekményekkel és az adatbiztonsággal kapcsolatos egyre növekvő aggodalmat.

Több kockázati tényező ugyanakkor visszaesett a rangsorban, így például a cégvezetés minősége, illetve a vállalatirányítás, melyeket a válaszadók korábban a szektort érintő legjelentősebb kockázatok közé soroltak, mára viszont határozott javulást érzékelnek e területeken. Ugyancsak csökkenő kockázatot tulajdonítanak a cégek megítélésének, párhuzamosan a biztosítótársaságok aktívabb PR-tevékenységével, noha a közösségi média elterjedését a megítélés kezelése szempontjából kockázatként értékelik.

A szektorban jelentkező félelmeket mérő 2015-ös Banana Skins Index a globális helyzet javulásának ellenére eddig nem tapasztalt mértékű aggodalmat jelez. Balázs Árpád, a PwC Magyarország könyvvizsgálat üzletágának vezetője szerint a szigorodó szabályozás, a nehéz működési körülmények és fenyegető szerkezeti változások miatt a biztosítási szektor óriási kihívásokkal néz szembe – áll a közleményben.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).