MNB-hitel: a kicsik kimaradnak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Növekedési Hitelprogram első szakaszában a vállalkozások több mint kétharmada hallott a kedvezményes hitellehetőségről, többségük azonban akkor nem élt, vagy nem tudott élni a lehetőséggel. A vállalkozások úgy látják, inkább a nagyobb cégek tudtak részt venni a programban. Máskülönben a szektor beruházásainak növekedéséhez fontosabbnak gondolják a kedvező piaci lehetőségeket és gazdasági kilátásokat, mintsem a kedvezményes forrás biztosítását – derül ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.


A K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérésében 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozást kérdeztek meg arról, miként vélekednek a Növekedési Hitelprogramról. „A felmérés az NHP erős véghajrája után pár nappal készült, ezért meglepő, hogy a megkérdezett vállalkozások csupán 72 százaléka hallott a programról. Közülük a legtöbben (63 százalék) egyáltalán nem foglalkoztak a hitel nyújtotta kedvező lehetőségekkel, közel minden hetedik cég pedig mindössze az érdeklődésig jutott el.

A felmérés adatai szerint a hitelprogram első szakaszában azonos arányban vannak azok a vállalkozások, amelyek kaptak hitelt, és azok a cégek, amelyek ugyan igényeltek, de nem kapták meg. Akik érdeklődtek a program iránt, de mégsem vettek részt, leginkább azzal indokolták ezt, hogy nem feleltek meg a feltételeknek – tájékoztatott az eredményekről Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A kedvezményes hitel felhasználásáról eltérően vélekednek azok a cégek, amelyek kaptak hitelt és azok, amelyek nem. Azok a vállalkozások, amelyek részt vettek a programban, leginkább forgóeszköz finanszírozásra fordították a kapott forrást, ezt követte a hitelkiváltás, illetve egy folyamatban lévő beruházás támogatása. Ezzel szemben azok a vállalkozások, amelyek végül nem vettek részt a programban, elsősorban egy már korábban tervezett beruházást indítottak volna el a kedvezményes hitellel. Ezt követő leggyakoribb célként a meglévő forint hitelük kiváltását, illetve a devizahitel kiváltást jelölték meg.

„A Növekedési Hitelprogram első szakaszának nagy sikere ellenére a megkérdezett cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a kedvezményes hitelkeretből inkább a nagyobb vállalkozások részesültek, semmint a mikro- és kisvállalkozások. Emellett a megkérdezett vállalkozások közül jóval többen (51 százalék) gondolják úgy, hogy a kkv-k beruházásai inkább a piaci lehetőségeken, gazdasági kilátásokon és a környezeten múlik, mint akik szerint a kedvezményes hitelakciók tartósan növelni tudják a kkv beruházásokat (34 százalék)” – mondta el hozzá Németh László. 
„A Növekedési Hitelprogram folytatását illetően egyértelműen van igény a kkv-k részéről. Az október elsején elindított második szakasz azonban előre láthatóan főként azokat a vállalkozásokat fogja mozgósítani, akik már részt vettek az első körben, illetve tervezték azt, de valamilyen oknál fogva ez az első programban nem sikerült. Azok közül a vállalkozások közül, akik az első körben nem vettek részt, csupán minden harmadik jelezte, hogy a második szakasz érdekli őket. Az egyes szektorokat tekintve úgy tűnik, a mezőgazdasági cégek lesznek a legaktívabbak a második körben, mivel 51 százalékuk jelezte, hogy részt kíván venni benne, míg a többi szektor esetében ez az arány csak 46 százalék.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)