MTÜ: tavaly 60 nap alatt derékba tört a turizmus Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi szálláshelyeken tavaly az összesített adatok alapján 8 millió vendég 22,7 millió vendégéjszakát töltött el az egy évvel korábbi 43 millió vendégéjszakával szemben; a vendégek 79 százaléka belföldi volt – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) keddi riportjában.

A belföldi vendégek száma 2020-ban az előző évi 73 százalékát, a külföldi vendégek száma a 2019. évi érték 22 százalékát tette ki. Míg vidéken a belföldi vendégek voltak abszolút többségben, 87 százalékban, Budapesten a külföldiek vezettek, a vendégek 68 százalékát tették ki a teljes évet nézve – ismertették a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adataira hivatkozva.

Ami a turisztikai térségeket illeti, a Balaton környéke volt a riport szerint a legnépszerűbb úti cél az év szinte minden hónapjában az ott eltöltött vendégéjszakák száma alapján. Kivételt képezett ez alól április és december, amikor a legkevesebb turista tartózkodott az országban és a turisztikai térségek közül Budapest környéke megelőzte a Balatont.

A korlátozások feloldásával nyáron robbanásszerűen indult be a belföldi turizmus: a nyár kezdeti időszakában az emberek 53 százaléka vett részt belföldi utazáson, ez az arány az őszi időszakra 67 százalékra nőtt – jelentették a Századvég Politikai Iskola Alapítvány által végzett felmérésre hivatkozva.

belföldi

A riport szerint tavaly márciusig úgy tűnt, 2020 lesz a legjobb év a magyar turizmus történetében, a koronavírus-járvány azonban márciustól 60 nap alatt derékba törte a magyar turizmust, és gyakorlatilag a nullára esett vissza a forgalom.

A kormány turizmust érintő támogatása 2020-ban összességében meghaladta a 800 milliárd forintot – idézték fel utalva arra, hogy ez európai szinten is kiemelkedő. Az ágazatot az MTÜ szerint többek között az is segítette, hogy a kormány tavaly áprilisban a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként adható éves összegét piaci munkáltatók esetén 450 ezer forintról 800 ezer forintra, költségvetési szervek esetén 250 ezer forintról 400 ezer forintra emelte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).