MTÜ: tavaly 60 nap alatt derékba tört a turizmus Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi szálláshelyeken tavaly az összesített adatok alapján 8 millió vendég 22,7 millió vendégéjszakát töltött el az egy évvel korábbi 43 millió vendégéjszakával szemben; a vendégek 79 százaléka belföldi volt – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) keddi riportjában.

A belföldi vendégek száma 2020-ban az előző évi 73 százalékát, a külföldi vendégek száma a 2019. évi érték 22 százalékát tette ki. Míg vidéken a belföldi vendégek voltak abszolút többségben, 87 százalékban, Budapesten a külföldiek vezettek, a vendégek 68 százalékát tették ki a teljes évet nézve – ismertették a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adataira hivatkozva.

Ami a turisztikai térségeket illeti, a Balaton környéke volt a riport szerint a legnépszerűbb úti cél az év szinte minden hónapjában az ott eltöltött vendégéjszakák száma alapján. Kivételt képezett ez alól április és december, amikor a legkevesebb turista tartózkodott az országban és a turisztikai térségek közül Budapest környéke megelőzte a Balatont.

A korlátozások feloldásával nyáron robbanásszerűen indult be a belföldi turizmus: a nyár kezdeti időszakában az emberek 53 százaléka vett részt belföldi utazáson, ez az arány az őszi időszakra 67 százalékra nőtt – jelentették a Századvég Politikai Iskola Alapítvány által végzett felmérésre hivatkozva.

belföldi

A riport szerint tavaly márciusig úgy tűnt, 2020 lesz a legjobb év a magyar turizmus történetében, a koronavírus-járvány azonban márciustól 60 nap alatt derékba törte a magyar turizmust, és gyakorlatilag a nullára esett vissza a forgalom.

A kormány turizmust érintő támogatása 2020-ban összességében meghaladta a 800 milliárd forintot – idézték fel utalva arra, hogy ez európai szinten is kiemelkedő. Az ágazatot az MTÜ szerint többek között az is segítette, hogy a kormány tavaly áprilisban a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként adható éves összegét piaci munkáltatók esetén 450 ezer forintról 800 ezer forintra, költségvetési szervek esetén 250 ezer forintról 400 ezer forintra emelte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.