Pereskedés Brexit után: a választottbíróság lehet a megoldás

Bár a hard Brexit elmaradt, ugyanakkor a megállapodás jogviták esetében nem tartalmaz rendelkezéseket a viszonosságra vonatkozóan, az EU-jog nyújtotta kiszámíthatóság megszűnt – hívja fel a figyelmet a KNP LAW.

Az Egyesült Királyság uniós tagsága alatt az Európai Unió joga szerinti határon átnyúló vitarendezési mechanizmusból fakadó kiszámíthatóság biztosítva volt a brit társaságok számára, ha egy másik tagállam társaságával kerültek jogvitába. E mechanizmus többek között magában foglalta polgári eljárásokban az eljárási iratok kézbesítésének szabályait, az anyagi jogi szabályok ütközésének a feloldását, és másik tagállamban hozott ítéletek elismerését – derül ki a KNP LAW tanulmányából.

A társaság vitarendezési csoportjának vezetője, Rusznak Csaba ügyvéd felhívja a figyelmet, hogy a nagy fokú bizonytalanságot és hosszan tartó tárgyalássorozatot követően 2020. december 24-én az EU és az Egyesült Királyság megkötötte a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás). A Megállapodás megkötése a legtöbb kérdésben biztosította a „hard” Brexit elkerülését, ugyanakkor a Megállapodás jogviták esetében nem tartalmaz rendelkezéseket a viszonosságra vonatkozóan, annak ellenére, hogy az EU jogrendszerének alkalmazása megszűnt 2020. december 31-től.

A Megállapodás számos olyan kérdést rendez, amik korábban az EU-jog alkalmazási körébe tartoztak, mint például az büntetőügyekben való igazságügyi együttműködés. Ugyanakkor a Megállapodás nem tesz említést a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésről. Ebből fakadóan nem egyértelmű, hogy a Brüsszel Ia Rendelet alkalmazandó-e 2021. január 1. után.

Mi lesz a polgári perekkel?

Az EU területén a Brüsszel Ia Rendelet (a továbbiakban: a „Rendelet”) határozza meg, hogy határon átnyúló polgári ügyekben melyik tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal. A Rendelet meghatározza a tagállamokban hozott bírósági ítéletek végrehajtásának szabályait is. A Megállapodás ugyanakkor hallgat más tagállamban hozott ítéletek kölcsönös elismeréséről. Ez azt jelenti, hogy kevés az esély a határon átnyúló ítéletek végrehajtására az EU és az Egyesült Királyság között. Valószínűleg a Rendeletet a jövőben nem lesz alkalmazandó, ezért az Egyesült Királyság és az EU változásokkal kényszerül szembenézni. A pernyertes fél számára egy végrehajthatatlan ítélet sovány vigasz. Például, ha egy német társaság számára kártérítést ítélnek meg egy brit társasággal szemben, a német társaságnak bizonytalansággal kell szembenéznie az ítélet végrehajtásának kapcsán, ha az ítéletet az Egyesült Királyságban hajtják végre.

Mindemellett 2020. december 31. után a brit bíróságok nem alkalmazhatják az uniós jogot, kivéve a Megállapodásban meghatározott különleges eseteket, vagy ha más belső jogi norma azt lehetővé teszi.

A megoldás: Választottbíróság

A Brexitet követően az EU és az Egyesült Királyság között az igazságügyi együttműködés területén a polgári és kereskedelmi ügyeket érintő bizonytalanságok nem érintik a felek által kikötött választottbírósági klauzulát. Így a választottbírósági eljárást a társaságok anélkül indíthatják meg, hogy bizonytalanságoktól, változásoktól tartaniuk kellene a jövőben. A választottbíráskodás egész világra kiterjedő intézményrendszerének, illetve a felhasználóbarát szabályrendszerének köszönhetően a határon átívelő jogviták rendezésében a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás töretlenül nagy népszerűségnek örvend.

Ennek oka többek között:

  • a felek maguk választják meg az ügyben eljáró bírót, ami nemcsak a pártatlanságot biztosítja, hanem magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy szakértők járjanak el választottbíróként. Ez lehetővé teszi, hogy egy olyan átfogó tudással rendelkező szakember hozzon döntést az ügyben, aki részleteiben átlátja az iparág egészének működését;
  • ítéleteik a felekre kötelezőek, végrehajthatóak, csak korlátozott körben vizsgálhatók felül;
  • az eljárás teljes egésze lefolytatható a nyilvánosság kizárásával, így elkerülhető a különleges és védett adatok kiszivárgása;
  • gyorsított eljárásrendjének köszönhetően a választottbíráskodás egyszerűbb, rugalmasabb és gyorsabb megoldást kínál, mint a hagyományos peres eljárás. Ez az eljárás hosszát jelentősen lerövidítheti, valamint felek számára nagyobb kiszámíthatóságot és rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé.

A választottbírósági ítéletek végrehajtását a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958-as New York-i egyezmény részletezi, aminek mind az Egyesült Királyság mind az EU valamennyi tagállama is tagja. A New York-i egyezmény értelmében a választottbírósági határozatok végrehajtása a részes államok bírósága által kikényszeríthető, ami alól csak nagyon korlátozott körben van lehetőség. Tekintettel arra, hogy a New York-i egyezmény az EU működésétől függetlenül létrejött nemzetközi egyezmény, annak tartalmára, valamint a hatálya alá tartozó ítéletek végrehajtására a Brexitnek nincs hatása.

A nemzetközi választottbíráskodás felértékelődése

Nincs olyan jogvita, amit ne lehetne választottbírósági útra terelni, ugyanakkor a felek hozzájárulása és egyetértése ehhez elengedhetetlen. Amennyiben a szerződésben már kikötésre került a választottbírósági eljárás, ez lesz az alapértelmezett vitarendezési mód.

Ha a vitás kérdések rendezésére a felek korábban a peres utat kötötték ki a szerződésükben – illetve amennyiben erre vonatkozóan nem kötöttek ki semmilyen rendelkezést, most érdemes lehet megfontolni a szerződések módosítását és a választottbírósági eljárás kikötését. Annak ellenére, hogy a szerződés módosításához a felek egyetértése szükséges, az erre irányuló konszenzus kialakítása nem felesleges erőfeszítés. Kifejezetten fontos, hogy a felek még a jogvita felmerülését megelőzően kiválasszanak egy hatékony, előrelátható és kiszámítható vitarendezési megoldást az esetlegesen felmerülő nézeteltéréseik rendezésére.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek:


OC: Meglódult az agglomerációs lakáspiac
2021. május 14.

OC: Meglódult az agglomerációs lakáspiac

Felpörgött az agglomerációban lévő használt családi házak iránti érdeklődés, a legdrágább négyzetméterár a pilisvörösvári járás településein, illetve Dunakeszi és Szentendre térségében alakult ki.

Vizsgálják a moratórium folytatását
2021. május 14.

A Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal folytatott egyeztetéseket követően dönt a kormány a hitelmoratórium sorsáról – mondta a Világgazdaságnak Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese.

Egyre jobban pörög a lakáshitelezés – infografika
2021. május 14.

Egyre jobban pörög a lakáshitelezés – infografika

Évről évre több lakáshitelt igényel a lakosság, összegük tavaly a 900 milliárdot is meghaladta. A folyósítások több mint kétharmada használt lakások megszerzését szolgálta. Az InfoTandem infografikája.