Munkaerőpiaci felmérés: a legtöbb munkáltató béremelést tervez az idén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatók többsége béremelést tervez az idén, és erre számítanak a munkavállalók is a jelentős áremelkedések miatt, az a vállalat, amelyik az inflációnál kisebb béremelést ad, a fluktuáció növekedésével nézhet szembe – közölte a Wyser munkaerőpiaci szolgáltató saját felmérésének megállapításait csütörtökön.

A fejvadász cég „HR vezetők kihívásai 2023” című felmérése szerint az idén a munkáltatóknak mindössze 7 százaléka nem tervez fizetésemelést, és 10-ből 2 dolgozó nem számít béremelésre. A dolgozók 44 százaléka 10-20 százalék közötti béremeléssel lenne elégedett, viszont 35 százalékuk 20-30 százalék közötti fizetésemelést szeretne.

Mihályi Balázs, a Wyser vállalati üzletágának vezetője a közleményben jelezte: ma már szinte minden vállalat belátta, hogy komoly gondba kerül, ha nem emeli a béreket, azonban 20 százalék feletti béremelést várhatóan csak kevesen tudnak végrehajtani.

A felmérése kimutatta azt is, hogy a munkavállalók 80 százaléka magasabb bér miatt állást váltana, a szempontok között hátrébb szorult a szakmai kihívás, a munka és a magánélet egyensúlya, illetve a lokáció.

A cégek a gazdasági nehézségek közepette igyekeznek elkerülni a leépítéseket, tanulva a koronavírus-válság tapasztalataiból, inkább az üzemeltetési és rezsiköltségeken, illetve a beszállítókon spórolnának – tette hozzá a Wyser.

A Profession.hu reprezentatív kutatása szerint viszont a munkavállalóknak alig több mint fele, 55 százaléka számít fizetésemelésre az idén, és a legtöbben úgy gondolják, hogy az emelés értéke elmarad majd az elvárásuktól. Az állásportál az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében emlékeztet, hogy tavaly a munkavállalók 63 százaléka kapott fizetésemelést vagy valamilyen extra juttatást a megnőtt kiadások miatt.

Az átlagosnál kisebb arányban bíznak extra elismerésben azok, akik nem teljes állásban, vagy alacsony végzettséggel, illetve az államigazgatásban dolgoznak.

A juttatásaik emelkedésére számítók közel fele szeretné, ha a fizetése legalább az ötödével növekedne, de reálisan csak 6 százalékuk számol ezzel – közölte a Profession.hu.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.