Negyedével kevesebb ingatlan cserél gazdát 2023-ban


A vármegyeszékhelyek között Debrecenben, Székesfehérváron és Veszprémben a legmagasabb, Békéscsabán, Kaposváron és Miskolcon a legalacsonyabb az ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára – derül ki a Duna House elemzéséből.

A Duna House (DH) becslése szerint a növekvő érdeklődés ellenére mintegy negyedével kevesebb tranzakciószámmal zárja az évet a hazai ingatlanpiac, az országos adásvételek száma a 2022 január-novemberi 118 ezerről 2023 január-novemberben 83 ezerre csökkent.

A közleményben kitértek arra, hogy a vevők a 2022-es összegnél 4 százalékkal többet, 40,1 millió forintot áldoznak otthonteremtésre 2023-ban országosan. A legkeresettebb ingatlantípus 45 százalékkal a családi ház, az átlagos ingatlanméret 78 négyzetméter volt.

A vármegyék és vármegyeszékhelyek átlagairól készült elemzésükben kiemelték, hogy az idén négyzetméterárak tekintetében a főváros után a Veszprém vármegyében letelepedők számára volt a legköltségesebb az otthonteremtés, itt az országos átlagot jelentősen meghaladó, mintegy 660 ezer forintos áron keltek el az ingatlanok négyzetméterenként. A második legdrágább vármegye Hajdú-Bihar volt, ahol szintén az országos átlag felett, 542 ezer forint négyzetméterenkénti árért lehetett ingatlant vásárolni 2023-ban.

Elemzésük szerint a vármegyeszékhelyek között az idén Debrecen (618 ezer forint/négyzetméter), Székesfehérvár (604 ezer forint/négyzetméter) és Veszprém (577 ezer forint/négyzetméter) számított a legdrágábbnak, míg a legolcsóbb Békéscsaba, Kaposvár és Miskolc volt 271-330 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárral.

Ingatlanvásárlásra a vármegyeszékhelyek közül a legtöbbet, átlagosan 46,5 millió forintot Győrben költöttek az ügyfelek, de 40 millió forint feletti volt az átlagos ingatlanérték Zalaegerszegen, Debrecenben és Szegeden is. A skála másik végén 17,1 millió forintos összeggel Szekszárd áll.

Az ingatlanközvetítő ügyfelei az idén az esetek 34 százalékában téglaépítésű lakást választottak, míg Veszprém vármegyében 813 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal juthattak téglalakáshoz a vevők, addig Nógrádban 228 ezer forintos átlaggal lehetett kalkulálni.

A tranzakciók 15 százalékában panellakást választottak az ügyfelek, a vármegyék közül a legmagasabb négyzetméteráron, átlagosan 633 ezer forintért Pest vármegyében lehetett panelt vásárolni, amelyet Hajdú-Bihar vármegye követett 623 ezer forintos átlaggal. A vármegyeszékhelyek közül a debreceni házgyári lakások voltak a legdrágábbak, amelyekhez 623 ezer forintos négyzetméteráron juthattak a vevők.

Az újépítésű ingatlan az összes tranzakció 6 százalékában szerepelt országosan, a főváros után Zala (997 ezer forint) és Veszprém vármegye (876 ezer forint) kínálta a legdrágább átlagos négyzetméteráron az új lakásokat, míg Borsodban, vagy Győr-Moson-Sopron vármegyében 520 ezer forintos átlagáron is hozzájuthattak a vevők újépítésű otthonukhoz – közölte a Duna House.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.