Negyedével nőttek az ingatlanárak a kiemelt üdülőövezetekben


Nagymértékben, a 2021-ben mért 12 százalék után tavaly együttesen 25 százalékkal nőttek a fajlagos árak Magyarország kiemelt üdülőkörzeteinek lakóingatlan- és üdülőpiacain, Budapestet nem számítva pedig ennél is nagyobb, 28 százalékos volt az emelkedés – derül ki az MBH Indexből, az MBH Csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből. Az egyes üdülőövezetek között azonban jelentős különbségek mutatkoztak a drágulás mértékében: míg például Mecsek és Villány térségében 40 százalékkal nőtt a négyzetméterenként fizetett átlagár, addig a Dunakanyarban stagnáltak az árak. A nyolc kiemelt üdülőövezet közül valamivel több mint 170 ezer forintos árral a Tisza-tó vidéke a legolcsóbb.

Jelentős különbségek mutatkoztak a drágulás mértékében

Mecsek és Villány után a Balaton környékén ment végbe a legnagyobb, nagyjából 35 százalékos áremelkedés, a harmadik helyre pedig a Velencei-tó és a Vértes vidéke került 32 százalékos árnövekedéssel. A Mátra-Bükk térségében és a Tisza-tónál – ahol 2021-ben a legnagyobb, több mint 30 százalékos volt az áremelkedés – nagyjából 23 százalékkal nőtt a négyzetméterenkénti átlagár. Budapesten 21, míg Sopron-Kőszeghegyalján 19,5 százalékos volt az emelkedés, a Dunakanyarban pedig nem változott az árszint. Fontos azonban, hogy az árak alakulásában jelentős szerepet játszhatott az összetételhatás is: ha nagyobb arányban kerültek jobb minőségű ingatlanok a mintába, az általános drágulás nélkül is növekedés látszódik az árakban.

Budapesten meghaladta a 850 ezer forintot a négyzetméterenkénti átlagár

Ahogy a korábbi években, úgy 2022-ben is Budapest bizonyult a legdrágábbnak a kiemelt üdülőövezetek közül. A fővárosban 850 ezer forint fölé emelkedett a négyzetméterenként átlagosan fizetett összeg, amely 2021-ben még 700 ezer forint körül volt. Tavaly a Balatonnál is meghaladta a 770 ezer forintot a négyzetméterenkénti átlagár, a harmadik legdrágább üdülőkörzet pedig Sopron-Kőszeghegyalja volt 500 ezer forint körüli átlagárral.

A Velencei-tó-Vértesnél átlagosan 450 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, a Dunakanyarban 420 ezer forint körül alakultak az árak. A Mecsek és Villány körzetében megközelítette a 400 ezer forintot a fajlagosan fizetendő összeg, a Mátra-Bükk üdülőövezetben pedig körülbelül 340 ezer forintot fizettek a vevők az ingatlanok négyzetméteréért. A legolcsóbb továbbra is a Tisza-tó vidéke, ahol valamivel több mint 170 ezer forintba került a lakóingatlanok és üdülők egy négyzetmétere. Összességében a Balatonnál mért árak közeledtek a fővárosihoz, és a tó környéke a Tisza-tóhoz és a Velencei-tóhoz képest is drágult.

Ahogy a korábbi években, úgy az MBH Index elemzői most is megvizsgálták a különböző üdülőövezetekben az ingatlanok árának tízéves időtávon mért változását. Az eredmények szerint 2012 és 2022 között a legnagyobb áremelkedés Budapestet jellemezte, több mint három és félszeresükre nőttek az árak. A második helyen a Balaton állt 220 százalékos növekedéssel, amit a Velencei-tó-Vértes üdülőövezet követett 214 százalékos áremelkedésével, de nem sokkal maradt el ettől Sopron-Kőszeghegyalja sem a 211 százalékos árváltozásával. Csaknem háromszorosukra nőttek az árak Magyarország különböző hegyi üdülőövezetei, a Mátra-Bükk (189 százalékos növekedés) és a Mecsek-Villány (181 százalék) körzetében. A Tisza-tónál 162 százalékos emelkedés volt mérhető, míg a Dunakanyarban valamivel 120 százalék felett nőttek az árak. Az elmúlt 10 évben hazánk tavai közül a Balaton felértékelődött a Tisza-tóhoz és a Velencei-tóhoz képest.

Siófok és Fonyód környékén egymillió forint fölé nőtt a négyzetméterenkénti átlagár 2022-ben

A Balaton vidékének lakóingatlan- és üdülőpiacát külön vizsgálva jelentős különbségek mutatkoztak az egyes járások között a négyzetméterenként fizetendő átlagárakban tavaly. Míg Siófok és Fonyód környékén az egymillió forintot is meghaladták a négyzetméterenként fizetett összegek, addig például a Tapolcai járásban gazdát cserélt ingatlanok tipikus négyzetméterára 360 ezer forint volt. De nem sokkal kellett ennél többet fizetni a Marcali járásban sem (384 ezer forint). Balatonfüred környékén megközelítette a 900 ezer forintot a fajlagos ár, míg Balatonalmádi körzetében hozzávetőleg 650 ezer, Keszthely környékén pedig valamivel kevesebb mint 560 ezer forint volt a medián négyzetméterár.

Járásonként külön vizsgálva a part menti és parttól távoli területek fajlagos árát, a Siófoki és a Fonyódi járás parthoz közeli települései voltak a legdrágábbak, míg harmadik helyre Balatonfüred környékének parti része került csaknem 900 ezer forintos négyzetméterenkénti árral. A parti területek közül a legolcsóbban a Tapolcai járásban lehetett vásárolni 2022-ben, ahol a gazdát cserélt ingatlanok medián fajlagos ára nem érte el a 300 ezer forintot. A nem parti települések esetében a Balatonfüredi és a Keszthelyi járás volt a legdrágább.

2017 és 2022 között a legnagyobb drágulás Fonyód környékét jellemezte a Balatonnál, itt csaknem négyszeresükre nőttek az árak. A második helyre Siófok körzete került 240 százalékos fajlagos árváltozásával, a harmadik pedig a Marcali járás lett 211 százalékos áremelkedéssel. Megháromszorozódtak az árak Tapolca környékén, és csaknem háromszorosukra nőttek a Balatonalmádi és a Balatonfüredi járásban is. A legkisebb árváltozás a Keszthelyi járásban volt mérhető, ahol mintegy 160 százalékkal nőttek a fajlagos medián árak az elmúlt ötéves időtávon.

2012 és 2022 között vizsgálva az árak alakulását a legnagyobb, 329 százalékos drágulás szintén a Fonyódi járást jellemezte, amelyet Siófok és Balatonfüred környéke követett körülbelül 310 százalékos medián árváltozással. Balatonalmádi körzetében 284 százalékkal nőttek az árak, míg a Marcali, a Tapolcai és a Keszthelyi járásokban nagyjából a három és félszeresükre emelkedtek a négyzetméterenként fizetett összegek.

Velence és Gárdony több balatoni települést is megelőzött tavaly

A különböző vízparti üdülőkörzetek vizsgált települései közül a Balaton mellett kellett a legtöbbet fizetni négyzetméterenként. 2022-ben Siófokon a medián fajlagos árak meghaladták az egymillió forintot, a második helyen Balatonfüred állt csaknem 900 ezer forintos négyzetméterárával, míg a vizsgált települések közül a harmadik helyre Fonyód került 800 ezer forintos négyzetméterenkénti árral. A vizsgált Balaton-környéki települések közül Hévíz, Keszthely és Tapolca számított olcsóbbnak, őket megelőzte a Velencei-tó mellett található két település, Velence és Gárdony a maga 660 és hozzávetőleg 640 ezer forintos áraival. A legalacsonyabb árak továbbra is a Tisza-tó mellett fekvő Tiszafüredet jellemezték, ahol mintegy 260 ezer forintot fizettek a lakó- és az üdülőingatlanok négyzetméteréért. Az összetételhatásnak azonban ez esetben is jelentős szerepe lehetett.

A vízparti településeken végbement áremelkedést tízéves időtávon, 2012 és 2022 között vizsgálva kiderül: Balatonfüreden, Siófokon és Keszthelyen volt a legnagyobb, több mint 300 százalékos a drágulás, vagyis a négyzetméterenként fizetendő összegek több mint négyszeresükre nőttek. A legkisebb áremelkedés Hévízen, Tiszafüreden és Gárdonyban ment végbe, ahol 200 százalék alatt maradt a növekedés mértéke.

Ötéves időtávon, 2017 és 2022 között Siófokon drágultak leginkább az ingatlanok: csaknem három és félszeresükre nőttek a négyzetméterenként fizetett összegek. A második helyen Fonyód áll 220 százalékos növekedéssel, amelyet Tapolca és Gárdony követett 204-205 százalékos áremelkedéssel. A legkisebb növekedés az elmúlt öt évben Hévízt jellemezte, de itt is szinte duplázódtak a négyzetméterenként fizetett összegek.

Balatonakarattyán lehet legdrágábban új ingatlant vásárolni

Hazánk vízpartjai közül továbbra is a Balatonnál lehet a legmagasabb árakon új otthont vásárolni, ehhez részben az is hozzájárul, hogy a projektek között nagy számban vannak közvetlen vízparti vagy ahhoz nagyon közeli beruházások, amelyek panorámaprémiummal rendelkeznek.

2023 első negyedévében az értékesítés alatt álló projektek szabad lakásait a legdrágábban Balatonakarattyán kínálták, több mint kétmillió forint felett mozogtak a négyzetméterenként fizetendő összegek. A második helyen Alsóörs állt, ahol megközelítették a kétmillió forintot a fajlagos árak. A hirdetett új lakások négyzetméterára több Balaton melletti településen, így Zamárdiban, Balatonfenyvesen, Siófokon, Balatonalmádiban, Balatonföldváron, Keszthelyen és Balatonfüreden is meghaladta a fővárosi átlagárakat.

A Velencei-tó mellett fizetendő összegek is magasan alakultak, nem sokkal maradnak el a főváros külsőbb kerületeitől. A Tisza-tónál kell hazánk három nagy tava közül a legkevesebbet fizetni az új otthonokért, itt valamivel kevesebb mint 800 ezer forint volt az átlagos fajlagos ár 2023 első negyedévében.

Forrás: MBH sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

2024. május 10.

Meghaladta a várakozásokat az OTP adózás utáni nyeresége az első negyedévben

Az OTP Bank idén az első negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 239,962 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, 126 százalékkal magasabbat az előző év azonos időszakinál – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján péntek hajnalban közzétett tájékoztatóban. Az előző negyedévhez képest ez az eredmény 13 százalékos növekedés.