Nekiment az agrárkamara az élelmiszerláncoknak Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)szerint a magyar élelmiszeripar tönkretételéhez vezet az import áruk favorizálása a kiskereskedelmi áruházláncok részéről, ezért felszólítja azokat, hogy részesítsék előnyben a magyar élelmiszereket, ellenkező esetben a köztestület korlátozást kezdeményez a 15 óra utáni piaci előnyük megszüntetésére.

A NAK közleményében ismertette, hogy Magyarország jelentős élelmiszer-exportőr, de a külkereskedelmi lehetőségek megváltoztak, a jelenlegi járványügyi helyzetben minden országban előtérbe helyeződött az import helyett a hazai termékek támogatása, a saját piac védelme.

Ezért a kamara kéri az áruházláncokat, hogy ebben a nehéz időszakban elsősorban magyar termelők és feldolgozók termékeit részesítsék előnyben, különös tekintettel az alapélelmiszerekre, egyebek közt a húsra, a tejre és a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre.

Emellett a NAK jelzi a kormánynak is, hogy a tegyen intézkedéseket a külföldi termékek dömpingáron való behozatala ellen, ezzel is elősegítve a hazai áruk belpiaci pozíciójának megtartását. A kamara javasolja, hogy amennyiben az áruházláncok nem változtatnak üzletpolitikájukon, és nem növelik a magyar termékek részarányát, akkor 15 óra után csak élelmiszert lehessen vásárolni az áruházakban. Ezzel megszűnne például a nem élelmiszerek terén az előnyük azon üzletekkel szemben, amelyek 15 óra után nem lehetnek nyitva.

Kiemelték, hogy az afrikai sertéspestis (asp) miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő húsipart különösen sújtja az olcsó import. A hazai sertés-felvásárlási árak egy év alatt 45 százalékot meghaladó emelkedését eddig alig több mint felerészben tudta a feldolgozóipar a kiskereskedelem felé az átadási áraiban érvényesíteni. A koronavírus-járvány miatt az export célországok „bezárkóztak”, a magyar termékek iránt megszokott megrendelések jelentősen csökkentek. Az európai piaci helyzet változása és a lelassult kínai export miatt más uniós országok is minden eszközzel helyet keresnek termékeiknek, így érkezhetnek a magyarországi multi kiskereskedelmi láncokba dömpingáron, szakmai szereplők szerint vélelmezhetően akár önköltség alatt hústermékek. Ez a folyamat lehetetlen árversenyre kényszeríti a hazai húsipart, kiszorítva azt a megmaradt belföldi piacáról is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 8.

Az egészségügyi szektor növekedésére számít a DLA Piper

Az egészségügyi szektor döntéshozóinak 95 százaléka a bevételek növekedésére számít 2024-re vonatkozóan, ugyanakkor olyan, más ágazatokban domináns trendek, mint az ESG és az AI egyelőre nem szerepelnek a prioritási listák élén – derül ki a DLA Piper által publikált globális riportból. A DLA Piper Hungary szakértői jogi és pénzügyi szempontból azonosították az egészségipar fejlődésének mozgatórugóit, valamint aktuális kihívásait a Life Sciences Index 2024 felmérés alapján.

2024. július 8.

Sokkal nagyobb inflációt érzékelnek a fiatalok, mint amit a KSH mér

Továbbra is a ténylegesnél jóval magasabb inflációt érzékelnek a fiatalok a K&H ifjúsági index szerint. A második negyedévben átlagosan 18 százalékos drágulásról számoltak be, ami nem mutat jelentős változást az első negyedéves felmérésben szereplő 19 százalékos átlaghoz képest, ugyanakkor jóval meghaladja a hivatalos statisztikákban szereplő májusi 4 százalékos áremelkedést.