Nem érdemes trükközni a tb-járulékkal

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ki lehet-e „cselezni” az 5 százalékpontos járulékcsökkentés 2009 második fél évére bevezetett jövedelemkorlátozását, azt a szabályt, hogy az alacsonyabb járulékteher csak a bérek elsõ 143 ezer forintnyi részére vehetõ figyelembe? Lapunkat is több vállalkozás kereste meg a témában.

A reményeket tüzelte az az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által kibocsátott tájékoztató is, amely szerint az egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. A közlés szerint ha ugyanaz a vállalkozás egy hónapon belül több, néhány napos megbízási szerzõdést köt a magánszeméllyel, és e szerzõdések értéke egyenként nem lépi túl a 143 ezer forintos limitet, a járulékfizetést is külön-külön kell teljesíteni.

Ezen fellelkesülve többen úgy vélekedtek, a 2009. december 31-én amúgy is megszûnõ jövedelemküszöböt az idén is ki lehet kerülni azzal, hogy a jogviszonyokat a felek rövidebb idõszakokra darabolják. Erre sem a törvény szelleme, sem a tényleges jogi passzusok szerint nincs lehetõség. Az idézett APEH-közlemény ugyanis csak a megbízásos – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében folytatott – tevékenységekre vonatkozik.

Nem fogadható el, ha valaki egy munkaviszonyt valós ok nélkül megbízásos jogviszonyok tömegére bont szét – hangsúlyozták a Világgazdaságnak a pénzügyi tárcánál. A munka törvénykönyvének azon passzusára is felhívták a figyelmet, amely szerint a munkaviszonyt határozatlan idõtartamúnak kell tekinteni, ha a határozott idõtartamú munkaviszonyt ugyanazon felek – erre irányuló jogos munkáltatói érdek hiányában – újra és újra megkötik vagy meghosszabbítják. A lényeg tehát: az év második felében a külön megbízásos munkaviszonyok kivételével minden esetben figyelembe kell venni a 143 ezer forintos jövedelemlimitet, a július 1-jei dátumon „átnyúló” kifizetések esetében pedig az idõtartam megoszlása szerint kell arányosítani az öszszegeket. Aki pedig nem ezen elvek szerint tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, az adóhatósági ellenõrzés esetén komoly bírságokra számíthat.

Forrás: Világgazdaság Online

---