Nem javult a régiós versenyképességünk

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország a 60. helyezést érte el a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában.

Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ 
országainak versenyképességi rangsorába – olvasható a Kopint-Tárki közleményében. Ezzel az eredménnyel Magyarország a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagja, ami nem jelent előrelépést a tavalyi évhez képest. Hazánk mögött Szlovénia (70.), Szlovákia (75.), Horvátország (77.) és Görögország (81.) helyezkedik el. A Visegrádi országok közöl Csehország „visszavette” a vezetést, és idén a 37. helyezést érte el, míg  Lengyelország a 43. 

Céginfo.hu – az üzleti információ
Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra! A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

A Kopint-Tárki elemzése szerint a Visegrádi országok egyre inkább széttartanak, már nincs meg az a fejlettségbeli hasonlóság, amely 5-10 éve még jellemezte ezt a régiót. Egyértelműen Csehország és Lengyelország számít a régió két legversenyképesebb államának, míg sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem találunk olyan tényezőt, amelyben bármely tagállamnak is előnye lenne a másik hárommal szemben.

Széttartanak a visegrádiak

 

A V4 országok már nem csak egymás versenytársai, adottságait tekintve Románia is egyre inkább integrálódik a térségbe, különösen technológiai fejlettségének és piacméretének köszönhetően.

Magyarországnak tehát ma már sokkal inkább Horvátország, Szlovákia és Bulgária a legnagyobb 
versenytársa, mintsem Lengyelország vagy Csehország.

Hazánk leginkább technológiai felkészültségben tud kevesebbet nyújtani, mint az EU többi országa, pedig néhány évvel ezelőtt Magyarország IKT-fejlettsége igen jó volt, ám a legújabb szélessávú (mobil)kommunikációs technológiák elterjedése elmarad a többi tagállamtól. Szintén gyenge az üzleti környezet komplexitása, az ország versenyképességi előnyének nagy része az élőmunkából fakad, a beszállítói hálózatok is csupán néhány szinten vannak jelen, a szakszervezetek pedig kevésbé hatékonyak, mint máshol. Európai viszonylatban szintén gyenge Magyarország intézményi háttere (jelentős a korrupció, gyenge a közpénzek elosztásának transzparenciája, túl nagy a bürokratikus teher stb.).

Akadnak erősségek is

Igen jó ugyanakkor – az új tagállamokhoz képest – a magyar infrastrukturális fejlettség, és az innováció 
terén is van némi előnye az országnak, és az exportpiacokhoz való hozzáférés is jobb, mint számos 
más régiós országban. Hosszú távon igen rossz jel, hogy Magyarországon az új EU tagállamokhoz 
képest jóval alacsonyabb a legalább alapfokú végzettséggel rendelkező lakosok aránya (91,3%, ezzel 
szemben Lengyelországban 96,6%, Csehországban 96%, igaz Romániában csak 85,8%, míg 
Horvátországban 89,3%).

Összességében elmondható, hogy Magyarország versenyképessége csak enyhén növekedett, 
ugyanakkor több közép-európai országban is jelentős előrelépés volt az elmúlt években, így hazánk 
relatív pozíciója a régióban igazából nem javult. Különösen intő jel, hogy a régióban, a 12 
versenyképességi pillér közül Magyarország egyetlen egyben sem lett legjobb, ám négyben lett a 
legrosszabb. A makroökonómiai környezet terén a magas GDP arányos államadósság, a pénzpiaci 
pillérben a vállalatok hitelhez való hozzájutásának elégtelensége, a technológia tényezőkben 
említett lemaradás, míg az üzleti környezetben a világpiacon való csekély jelenlét és a 
termelési láncok csupán néhány szintjének ittléte rontja hazánk versenyképességét – zárul a Kopint Tárki elemzése.

---