Nem konkrétan, hanem hatásában ezermilliárdos a válságcsomag

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ezermilliárd forintnál tart a kormány kis- és középvállalkozásokat segítő csomagja. Ennek közel fele konkrét uniós forrás, a többi hitelek, garanciák, kezességvállalás, az élő munka és a kamatok terheinek csökkentése következtében jut el a cégekhez. A program a már ismert intézkedések újracsomagolása, kiegészítése.

Továbbfejlesztette a kormány a korábban bejelentett 800 milliárdos, kis- és középvállalkozásokat segítő csomagját, és hozzátett még kétszázmilliárdot. Ebből százmilliárd forintot uniós támogatások átcsoportosításából nyernek, a másik százmilliárd pedig több kisebb intézkedésből adódik össze, amelyek a munkaerőpiaccal, a versenyképesség erősítésével, a hitelterhek további enyhítésével kapcsolatosak. A csomagot teljes egészében pénteken tárgyalja az Országos Érdekegyeztető Tanács, jövő csütörtökön pedig a gazdasági csúcs résztvevői vitatkoznak róla.

A Népszabadság úgy tudja, az intézkedéscsomagnak négy alappillére van. A pénzpiaci talp elemei nagyjából ismertek. Miként Bajnai Gordon hetekkel ezelőtt bejelentette: hatról tízmillió forintra nő a kérhető mikrohitel összege, az ötéves futamidőt pedig tízre emelik. Megnyílik egy 50 milliárdos refinanszírozási keret a kereskedelmi bankoknak, amelyből a kis- és középvállalkozásoknak adhatnak kedvező feltétel mellett hitelt 10-100 millió forint között. A kormány hitelgaranciát nyújt kereskedelmi bankokon – most még csak a K & H-n – keresztül legfeljebb 100 millió forint hitelre, a hitelösszeg akár 80 százalékáig. Bár csak a jövő év elején indul, az Európai Bizottság jóváhagyta a 45 milliárd forintos kockázatitőke-program indítását is. Összességében 260-300 milliárd forint uniós támogatás felhasználásáról van szó a fenti célokra. Mindezek mellett – a tervek szerint – a csomag továbbfejlesztése során mintegy 100 milliárd forint átcsoportosítása valósulna meg az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásai között. Ahhoz azonban, hogy ez biztosan megtörténjen, nagyjából fél évet kell várni, amíg a hazai és az uniós jóváhagyás is megszületik rá. A Népszabadság úgy tudja, ez az összeg már eltervezett projektek elhalasztásából is adódik. Ezek kiválasztása folyamatban van, annyi tudható: olyan fejlesztések maradhatnak el, amelyek alapvetően nem a gazdaság erősítésére irányulnak. Azoknak a nagy projektgazdáknak, akiknek már van aláírt támogatási szerződésük, nem kell tartaniuk a forrás megvonásától. (Igaz, ők vannak kevesebben.) Ugyancsak a csomagbővítés eredményeként nagyjából egymilliárd forinttal csökkennek a várható kamatterhek, például azáltal, hogy kamatplafont határoznak meg az uniós forrásokhoz kapcsolódó hiteleknél.

Az ezermilliárdos segítség második pillére a piacbővítés. Itt beszállítói programokról, külfölditőke-vonzást segítő kezdeményezésekről van szó, illetve érinti az önkormányzatokat is, amelyeknél befektetőbarát intézkedések várhatók.

Úgy tudjuk, a munkahelyteremtés címszó alatt futó harmadik pillérben szó van egy válságalap létrehozásáról, amely a már meglevő állami infrastruktúrára épülne. Megeshet, hogy a jövőben nemcsak azok kapnak kedvezményeket, akik munkahelyet teremtenek, hanem azok is, akik megtartják alkalmazottaikat.

A versenyképességi pillér hosszú és rövid távú intézkedéseket egyaránt tartalmaz. Ezek közül már korábban ismertté vált, hogy a 2007-2013 közötti gazdaságfejlesztési program technológiafejlesztési pályázataiban enyhül a belépési korlát. A jövőre megjelenő felhívásokban az előző évben elkönyvelt árbevétel-csökkenés lehetséges mértéke öt százalékról 10-25 százalékra változik. A beruházási pályázatoknál visszamenőleg is – tehát beleértve a 2007-2008-as, már beadott, elbírált fejlesztéseket – egy százalékkal visszavesznek az elvárt árbevétel-növekedésből, azaz a jelenlegi 3-6-ról 2-5 százalékra módosul a reálnövekedés mértéke. Ezt egyébként várhatóan tovább csökkentik.

Egyes pályázatoknál várhatóan a fejlesztés értékének 50 százalékáig vagy a fölé emelik az igényelhető uniós támogatás mértékét. Utóbbi esetben a cégeknek közbeszerzési eljárást kellene lefolytatniuk az eszközök, szolgáltatások beszerzésére. Ehhez a közbeszerzési törvény módosítására is szükség van, ami nem probléma, hiszen a jogszabály épp a parlament előtt van. Mivel a versenyképesség egyik legnagyobb ellensége az élő munkaerőhöz kapcsolódó magas teher, várhatóan ennek csökkentésére is születik megoldás, s az érintettek engedélyeztetési, adminisztrációs egyszerűsítésekre számíthatnak.

A cikket teljes terjedelemben itt:http://nol.hu/gazdasag/lap-20081105-20081105-61 olvashatják

Forrás: Népszabadság

---