Nem lesz TEÁOR a cégjegyzékben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hosszas huzavona után megoldódhat a tevékenységi körök besorolásával kapcsolatos problémák egy része. A cégjegyzékből törölnék a TEÁOR kódokat, az adóhatóságnál ellenben továbbra is megmarad a jelenlegi rendszer. Az átkódolást a jövő évben esedékes adóbevallás keretében kell majd bejelenteni.

A Tevékenységi Körök Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) néven ismertté vált statisztikai besorolási rendszer az elmúlt években többször is változott, ami időről időre viszonylag nagy adminisztrációs terhet jelentett a vállalkozásoknak. A TEÁOR számokat először 1998-ban, majd 2003-ban és 2008-ban is át kellett forgatni. A legutóbbi változás uniós előírások miatt vált szükségessé. Eredetileg a nyár elejéig kellett az automatikusan át nem sorolható tevékenységeket átkódolni, az elektronikus cégeljárás bevezetése miatt azonban ezt a határidőt az utolsó pillanatban az év végére tolta ki a jogalkotó. Eközben, azaz még a módosított határidő lejárta előtt az igazságügyi tárca kidolgozta azt a törvényjavaslatot, amely novemberi hatályba lépéssel eltörölné a cégjegyzékből a TEÁOR kódokat.

A tevékenységek ágazati besorolásának a megváltoztatása ugyanis a bizonyos területeken létező egyablakos ügyintézés ellenére is hatósági eljárások láncolatát indítja el – emeli ki a tervezet szakmai indokolásában az igazságügyi tárca. Külön probléma emellett, hogy az egyéni vállalkozóknál az okmányirodák sokszor tévesen értelmezik a jogszabályi előírásokat és az érvényes hatósági engedélyeket is felülvizsgálják.

Hivatalból törlik

A törvénymódosítás parlamenti elfogadását követően a cégbíróságok 2009. március elsejéig hivatalból törölnék a TEÁOR számokat a cégjegyzékből. A törlés tehát a cégeknek nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget. Ebből következően a jövőben a létesítő okiratban csak szöveges formában kell majd feltüntetni a tevékenységeket, olyan részletezettséggel, ahogy azt az érintett kívánja. A gazdasági szereplők tájékoztatása – hasonlóan más európai állam cégnyilvántartásához – így is maradéktalanul megvalósulhat, a TEÁOR-számra való utalás indokolatlan, és annak megváltoztatása szükségtelen adminisztratív terhet ró a cégekre.

Maradnak a régi engedélyek

A jogszabály-tervezet rögzíti azt is, hogy a tevékenységi körökhöz tartozó kódok megváltozása, törlése nem érinti a korábban megszerzett jogosultságokat, így nem szolgálhat alapul a korábban kiadott, érvényes hatósági engedélyek tartalmi felülvizsgálatára. Kimondja továbbá azt is, hogy ha egy vállalkozást a TEÁOR számok módosulása, kötelező átkódolása során joghátrány ért a közelmúltban, különösen, ha a korábban kiadott, érvényes hatósági engedélyét visszavonták, úgy a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül illetékmentesen kezdeményezhetik majd a hatósági intézkedést megelőző állapot helyreállítását.

Átmeneti rendelkezés garantálja azt is, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően benyújtott, de addig még el nem intézett, a KSH-közlemény értelmében automatikusan át nem sorolható tevékenységi körök átkódolására vonatkozó változásbejegyzési kérelmekről a cégbíróság elektronikusan fog adatot szolgáltatni a Központi Statisztikai Hivatalnak és az adóhatóságnak.

Az APEH-nak be kell jelenteni

A TEÁOR’08-ra való áttérés során a hatóságok – így a KSH, a cégbíróságok és az adóhatóság is – egy fordítókulcs segítségével az automatikusan átkódolható tevékenységi köröket hivatalból módosították. Azokat a tevékenységi köröket ellenben, amelyeket nem lehetett automatikusan átfordítani, a jelenleg hatályos előírások szerint az érintettnek kell az év végig bejelenteni. A parlamenti elfogadásra váró módosítás e körben is megváltoztatja a vállalkozókat terhelő kötelezettségeket. Előírja ugyanis, hogy a TEÁOR’08-as besorolásnak megfelelően eddig még nem módosított tevékenységi köröket az érintetteknek – költség- és illetékmentesen – a 2009. évben benyújtandó adóbevallással egyidejűleg kell az APEH által biztosított elektronikus nyomtatványon az adóhatósághoz bejelenteni.

Ténylegesen egy órás cégbejegyzés

A magazinunk kiadója által szervezett, nem csak jogászoknak szóló „Complex Ügyvéd reggeli” előadássorozat keretében szeptember 30-án az elektronikus cégeljárás gyakorlati tapasztalatairól beszélt dr. Kenesei Judit a Fővárosi Cégbíróság vezetője. A küszöbön álló cégmódosítások kapcsán kiemelte, hogy az ügyvédeknek a jövőben lehetőségük lesz az illeték és költségtérítés utólagos megfizetésére. Ennek szükségessége azért merült fel, mert július elsejétől az úgynevezett az egyszerűsített cég-, illetve változásbejegyzési eljárásban egy munkaórára csökkent a bírósági ügyintézési határidő. Ez azonban a jelenlegi fizetési nehézségek miatt kissé illuzórikussá vált az ügyfeleknek. A kérelem benyújtása előtt ugyanis szintén elektronikus úton kell teljesíteni az illeték, valamint a közzétételi költségtérítés befizetésével kapcsolatos kötelezettséget. Az államkincstár azonban az összeg beérkezését – technikai okok miatt – csak két-három munkanap elteltével tudja visszaigazolni, azaz valójában csak ezt követően kerülhet sor a kérelem benyújtására és az egy órás cégbejegyzésre. Emiatt a tervezet úgy módosítaná a cégtörvényt, hogy lehetővé tenné a jogi képviselőknek a fizetési kötelezettségek évenkénti utólagos teljesítését.
A rendezvénysorozat következő előadása „Cégalapítás az Európai Unióban, különös tekintettel a szomszédos országokra” október 28-án lesz.

Bővebb információ: www.complex.hu

Dr. Farkas Katalin

Megjelent az Adóparadicsom magazin 2008/8. számában.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.