Német kamara: a béremelések nem riasztják el a külföldi cégeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre az ideihez hasonló, 6-8 százalékos béremelésre számítanak Magyarországon a külföldi cégvezetők, a mérték egyelőre nem befolyásolja a megkérdezettek beruházási terveit, Magyarország még mindig az egyik legvonzóbb befektetési célpont a munkaerőköltség alapján az Európai Unióban – ismertette Dirk Wölfer a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályvezetője a Kienbaum Consultants International tanácsadó céggel a 2018-2019. évi bérezésről közösen készített tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón.

A kamara és a Kienbaum az idén ősszel 20. alkalommal készítette el közös tanulmányát a magyarországi bérezésről, a felmérésben 76 munkakörben tizenhatezer munkavállalóra vonatkozó valós fizetési adatot dolgoztak fel. többségében a DUIHK-tagvállalatai körében.

Dirk Wölfer elmondta, a megkérdezett cégvezetők több mint 20 százaléka a következő 12 hónapban az üzleti fejlődés előtt álló legnagyobb kockázatnak a szakemberhiányt és a munkaköltségeket nevezte.

Dirk Wölfer kiemelte, Magyarországon – az Eurostat adatai szerint – 2012 óta 34,6 százalékkal nőttek a bérek, míg ugyanez az arány Szlovákiában 29,9, Csehországban 26,8 százalék volt, az uniós átlag pedig 11,9 százalék. Ugyanakkor míg Magyarországon 2017-ben a munkaerőköltségek euróban számított értéke óránként 9,1 volt, az unió 28 tagállamának átlaga elérte a 26,8 eurót, Németországban pedig ez az érték a 34 eurót is meghaladta. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a munkaerőköltségek alapján a beruházó cégek számára még mindig az egyik legvonzóbb ország az Európai Unióban – jelentette ki a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.

Alfred Berger a Kienbaum Consultants International tanácsadó cég bécsi bérezési üzletágának vezetője arról számot be, hogy a felmérésbe bevont 56 cégvezető 25 százaléka szerint a rendelkezésre álló munkavállalók képzettségi szintje jó, 40 százalékuk szerint kielégítő. Ugyanakkor 28 százalékuk úgy látja, hogy a munkavállalók képzettsége csupán az elégséges szintet éri el. Éppen ezért nem meglepő, hogy a cégek 63 százaléka szerint jövőre sem csökken a vállalati továbbképzések iránti igény – tette hozzá.

Alfred Berger ismertette az egyes beosztásoknál 2019-ben várható béremelkedéseket is. A megkérdezett munkaadók a szakmunkások, fizikai munkások körében 6,8 százalékos, az alkalmazottaknál 6,4 százalékos, a szakirányú végzettségűeknél pedig 6,1 százalékos béremelésre számítanak. A vezető beosztásban, illetve az ügyvezetőként dolgozóknál pedig a tervezett béremelés 5,7, illetve 5,3 százalék. Sághy András, a Kienbaum Consultants International tanácsadó cég ország menedzsere a bérek kérdésénél a cafeteria helyzetére hívta fel a figyelmet, ugyanis a szakember úgy látja, hogy a cafeteria rendszer átalakítása miatt még bizonytalanság uralkodik a cégek körében. Komoly kihívást jelent a társaságoknak, hogy a béren kívüli juttatások továbbra is motiváló tényezők maradjanak a munkavállalók számára, de azok biztosítása a cégeknek se jelentsen jelentős adminisztratív költségeket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.