Növelné a logisztikai szektor jelentőségét a kormány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon a logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen csaknem 2500 vállalat tevékenykedik ezen a területen. A nemzetgazdaság meghatározó részeként több mint 280 ezer embert foglalkoztat, és a GDP 5 százalékát állítja elő. A kormány célja, hogy 2030-ra 10 százalékra növekedjen ez az arány – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) közös közleményében.

A nemzetközi fuvarozási teljesítmény a koronavírus járvány hatására visszaesett, majd a háború és a szankciók sújtotta gazdasági környezet is súlyosan érintette az ellátási láncokat. Belföldön és külföldön is megfigyelhető piacvesztés, a bérverseny, valamint a jelentős sofőrhiány is kihívások elé állította a logisztikai szektor szereplőit.

A kormány áttekintette az ágazat helyzetét, a versenyképesség javítása érdekében már két meghatározó intézkedést hozott. Első lépésben megemelte a fuvarozóknak adható adómentes napidíjat, amely belföldi kiküldetésnél 3 ezer forintról 9 ezer forintra, míg külföldi kiküldetésnél 60 euróról 85 euróra emelkedett. Második lépésben a szektor versenyképességének további növelése érdekében arról határozott, hogy egységes szabályozási, minősítési és ellenőrzési rendszert hoz létre, így a logisztikai szolgáltató szektor beruházásai koordinált keretek között és hatékonyabban valósulhatnak meg – írták.

Ezen intézkedéssorozat folytatásaként vitatta meg a 2023 április 28-án megrendezett közös logisztikai fórumon az MKFE, az MLSZKSZ, valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium képviseletében Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a versenyképesség további erősítése érdekében szükséges teendőket.
A közlemény idézte Barna Zsoltot, az MKFE elnökét, aki elmondta „a napidíjak emelése jelentős lépés volt a szállított áruk mintegy 70-80 százalékát mozgató közúti fuvarozók számára, hiszen azonnal hozzájárult az autóbuszos személyszállító és árufuvarozó vállalkozások működési körülményeinek javításához”. Mint megfogalmazta, „a kitűzött 10 százalékos GDP arány eléréséhez szükség van azokra a további intézkedésekre, amelyek hozzájárulnak a magyar vállalkozások versenyképességének és hatékonyságának javításához, valamint hosszú távon is kiszámítható, stabil piaci környezetet teremtenek a fuvarozók számára. Bízunk abban, hogy az a konstruktív együttműködés, amely az elmúlt időszakban kialakult az érdekképviseletek és a kormányzat között, a következő hetekben újabb, az alágazatunk hatékonyságát, vállalkozásaink piaci pozícióit erősítő intézkedésekben ölt majd testet.”

Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a közleményben hangsúlyozta, „a kormány mindkét intézkedése hozzájárul a hazai logisztikai ágazat fejlesztéséhez és versenyképességének növeléséhez, ami az egész magyar gazdaság számára hasznos. A logisztikai parkok minősítési rendszerének létrehozása jelentős területfejlesztési hatással bír, egyúttal kiváló lehetőség a gazdaságfejlesztési célok támogatásához. Bízunk benne, hogy az állam és a szakmai szervezetek közötti párbeszéd segít abban, hogy a logisztikai ágazat az ország geopolitikai adottságait és lehetőségeit kihasználva egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzetgazdasági termeléshez”.
Fábián Gergely államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy „következő lépésként azokat a kitörési pontokat szükséges megtalálni, amelyekkel a szektor versenyképessége tovább növelhető. A kormány ezért a következő hetekben egy, a piaci verseny javítását célzó csomagot fog tárgyalni, amely hangsúlyosan figyelembe veszi az ágazati javaslatokat”.

A kormány a logisztikai ágazatot célzó intézkedésektől összességében azt várja, hogy Magyarország hatékonyabban használja ki kedvező földrajzi adottságait és makrotérségeket összekapcsoló hídszerepét. Ezáltal jelentősen nőhet a magyarországi térségek vonzereje, az új befektetéseknek köszönhetően csökkenhetnek a területi különbségek, egyúttal növekedhet az ország gazdasági teljesítménye – áll a közleményében.

(MTI)