Online kereskedelem: lassuló növekedés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lassul a növekedés a magyar internetes kiskereskedelemben, ugyanakkor a belföldi online piac bevétele csaknem 18 százalékkal emelkedett 2017-ben az előző évhez képest, így háromszor akkora bővülést ért el, mint a kiskereskedelem – mondta Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője.


 A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása alapján 2014 óta közlik negyedéves rendszerességgel a magyar online kiskereskedelmi szektor legfrissebb adatait.

Közölték, tavaly az online piac forgalma megközelítette a 365 milliárd forintot, a lassuló növekedés ellenére a magyar piacon működő webáruházak 83 százaléka eredményesebb évet zárt 2017-ben, mint egy évvel korábban.

A teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3 százaléka származik internetes értékesítésből.

A várakozások szerint ebben az évben a tavalyihoz hasonló lehet a növekedés üteme, a kereslet stabil, a 15-18 százalékos bővülés hosszabb távon is fenntartható – jelezte Madar Norbert.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

 

A GKI Digital üzletágvezetője ismertette: az internetes értékesítésben a negyedik negyedév a legerősebb, de a forgalom nem folyamatosan nő. Októberben, illetve november elején kivárnak a vásárlók, a black friday akciók hatására a dömping egyre inkább az év végi ünnepek előtti 4-5 hetes időszakra koncentrálódik.

Az adatok szerint jól jelzi a black friday piacalakító hatását, hogy a teljes negyedik negyedéves online költés több mint ötöde, csaknem nettó 27 milliárd forint egy napon realizálódott. Az egész éves, összesített online kiskereskedelmi forgalom 35 százalékát adta az utolsó negyedév.

Tavaly minden korábbinál több cég, a webáruházak 62 százaléka vett részt az akcióban. Az online kiskereskedelmet jellemző koncentráltság miatt ezen a napon is leginkább a legnagyobb webáruházak tudtak érvényesülni. A kisebb kereskedők már inkább kényszerként tekintenek a fekete péntekre, főként a piacvesztés csökkentése miatt kapcsolódnak be – mondta.

Magyarországon körülbelül 3 millió online vásárló van, számuk 5-6 százalékkal nő évről évre. Tavaly az online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság növekedése. Várhatóan idén is ez jellemzi majd a piacot, a fejlődést a vásárlási intenzitás fogja igazán meghatározni, nem a vásárlók számának növekedése – fejtette ki Madar Norbert.

Hozzátette, az erős árverseny továbbra is az online szektor jellemzője marad, az e-kereskedők a szolgáltatások minőségével nyerhetik meg a fogyasztókat. Az új belépők és a kisebb kereskedők esetében lehetőséget jelenthet a szakosodás, a specializálódás.

A szakember szerint 2018-ban a növekedés egyik kulcsa a vidékért folytatott verseny sikeressége lesz.

A magyar piacon erős a személyes átvételi lehetőség iránti igény, a teljes online kiskereskedelmi forgalom csaknem 80 százaléka ilyen kereskedésekben realizálódik – mondta.

A fejlesztések ellenére az online kiskereskedelemben továbbra is a készpénzes fizetés a meghatározó, a vásárlások 58 százalékát így fizetik ki.

Madar Norbert elmondta, a világon 10 százalék körüli az online piac aránya a kiskereskedelem egészén belül, az Európai Unióban 5-6 százalékos. A 4,3 százalékos magyar adat nem jelent nagy lemaradást, a GKI Digital üzletágvezetője példaként hozta fel, hogy az arányt javíthatja egyebek mellett az internetes vásárlások arányának növekedése az élelmiszer-kiskereskedelemben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)