Optimistábbak lettek a vezérigazgatók

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a vezérigazgatók világszerte úgy érzik, hogy az idei év számos aggodalomra okot adó fejleményt tartogat, saját cégük, illetve a világgazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban ismét bizakodóak.

A PwC 20. Globális Vezérigazgató Felmérésének eredményei szerint a vezérigazgatók 38%-a (2016-ban 35%-a) nagyon bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően az elkövetkező 12 hónapra nézve, míg 29%-uk (2016-ban 27%) arra számít, hogy a világgazdaság növekedése 2017-ben gyorsulni fog.

A davosi Világgazdasági Fórumon nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatják, hogy noha a cégvezetők bizakodóbbak a kilátásokat illetően, továbbra is jelentős körükben az aggodalom a gazdasági bizonytalanság (82%), a túlszabályozás (80%), és az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása miatt. Fokozódik továbbá a protekcionizmus miatti aggodalom: világszerte a vezérigazgatók 59%-a, az egyesült államokbeli és mexikói cégvezetők 64%-a aggódik emiatt.

A vezérigazgatók értékelik a globalizáció előnyeit a tőke, a személyek, az áruk és az információ szabad áramlásának elősegítése szempontjából, ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy volt-e bármilyen pozitív hatása a gazdagok és a szegények közötti szakadék csökkentésében, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. Ezzel szemben az 1998-ban lebonyolított első PwC Vezérigazgató Felmérés eredményei szerint a cégvezetők akkor még pozitívan gondolkodtak a globalizációról.

„A viharos 2016-os év ellenére a vezérigazgatók egyre bizakodóbbá válnak, noha csak lassan és messze elmaradva a 2007-ben mért szinttől. A cégvezetők optimizmusa világszerte nő, ideértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is, ahol a vezérigazgatók a Brexittel, illetve a Trump-kormányzattal kapcsolatos negatív előrejelzések ellenére is bizakodóbbak cégük bevételeinek idei növekedési kilátásait illetően. Ez a hangulat máshol is megfigyelhető: tavalyhoz képest világszerte több cégvezető tervez beruházásokat az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban” – mondja Bob Moritz, a PwC globális vezetője.

„Bár a vezérigazgatók a növekedési lehetőségeket illetően bizakodóbbak, a felmérés szerint 2017-tel kapcsolatban három dolog foglalkoztatja őket leginkább: a digitális világ kihívásainak megfelelő munkaerőt biztosító HR- és technológiai stratégia; a cégeikbe vetett bizalom megőrzése egy egyre inkább virtuális interakciókra épülő világban; és a globalizáció előnyeinek minél szélesebb körű kiterjesztése, még több társadalmi szerepvállalás és megoldásra törekvő együttműködés révén.”

Nő a bevételek növekedésére vonatkozó optimizmus

2016-hoz képest a vezérigazgatók a világ szinte valamennyi jelentős országában bizakodóbbak saját cégük idei növekedési kilátásait illetően, leginkább Indiában (71%), Brazíliában (57%) – ahol a bizakodók aránya a tavalyi kétszeresére nőtt –, Ausztráliában (43%), valamint az Egyesült Királyságban (41%). Kínában 11 százalékponttal 35%-ra, az Egyesült Államokban 6 százalékponttal 39%-ra, Németországban 3 százalékponttal 31%-ra, Svájcban pedig több mint a duplájára, 34%-ra emelkedett a bizakodó cégvezetők aránya.

 

A trend alól csak Spanyolország, Mexikó és Japán jelent kivételt, ahol a bizakodó cégvezetők aránya csökkent, különösen Japánban, ahol a 2016-os 28%-ról 14%-ra esett vissza.

A növekedés forrásaként a vezérigazgatók több mint háromnegyede (79%) az organikus növekedést jelölte meg, míg 41%-uk idén új fúziós és felvásárlási tranzakciókat tervez, közel negyedük (23%) pedig az új lehetőségek kihasználása érdekében cége innovációs képességeit kívánja erősíteni.

Hol keresik a vezérigazgatók a növekedés lehetőségeit?

A PwC első – 20 évvel ezelőtti – Globális Vezérigazgató Felmérése alapján a feltörekvő piacok – ideértve Kínát és Indiát – biztos befutónak tűntek. Azonban a piacok változékonysága, melyet súlyosbított a deviza-volatilitás, arra késztette a cégvezetőket, hogy szélesítsék a beruházási célországok körét. Idei felmérésünk szerint a befektetők körében egyre kedveltebb az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság, míg Brazília, India, Oroszország és Argentína iránt a korábbi évekhez képest csökkent a lelkesedés.

A megkérdezett cégvezetők szerint a növekedés szempontjából legfontosabb országok az Egyesült Államok (1), Kína (2), Németország (3), az Egyesült Királyság (4) és Japán (5). Az Egyesült Királyság mint növekedési célpont egyre népszerűbb az egyesült államokbeli (+4%), a kínai (+11%), a németországi (+8%) és a svájci (+25%) cégvezetők körében.

A vezérigazgatók cégük növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve Sanghajt, New Yorkot, Londont és Pekinget tartják a legfontosabb városoknak.

Globalizáció

A vezetők 58%-a vélekedik úgy, hogy a globalizációt és a fokozódó protekcionizmust nehezebb lett egyensúlyban tartani. Ezzel kapcsolatos aggályaik ellentétben állnak az első PwC Vezérigazgató Felmérés során vallott nézeteikkel, melyek szerint „a globális vállalatok jellemzően a szükséges mértékű szabadsággal rendelkeznek a kereskedelem terén”.

Az elmúlt húsz évben a vezérigazgatók nagyrészt pozitívan nyilatkoztak a globalizáció által a tőke, az áruk és a személyek szabad áramlására gyakorolt hatásról. Az idei felmérés résztvevői azonban kételkednek abban, hogy a globalizáció mérsékelte volna a klímaváltozás hatásait vagy csökkentette volna a gazdagok és a szegények közötti szakadékot. Ez összecseng a PwC megbízásából 22 országban több mint 5000 fő részvételével végzett külön közvélemény-kutatás eredményével. 

A vezérigazgatók 60%-os arányához képest a közvélemény-kutatásban részt vevők közül csupán 38% vélekedett úgy, hogy a globalizáció nagyrészt pozitívan befolyásolta a tőke, a személyek, az áruk és az információk szabad áramlását. A közvélemény-kutatás résztvevőinek csaknem kétharmada (64%), a cégvezetőknek pedig több mint háromnegyede (76%) gondolja úgy, hogy a globalizáció hozzájárult a teljes és méltányos foglalkoztatáshoz. A közvélemény az üzleti vezetőknél alacsonyabb arányban van meggyőződve arról is, hogy a globalizáció nagymértékben elősegítette a szakképzett és iskolázott munkaerő rendelkezésre állását (közvélemény: 29%, cégvezetők: 37%). 

„A közvéleményben érezhető elégedetlenség erodálhatja a hosszú távon fenntartható teljesítményhez szükséges bizalmat. Az igazi kihívás azonban nem abban rejlik, hogy a cégvezetők hogyan irányítják cégeiket, hanem abban, hogy mélyebb, kölcsönös kapcsolatot legyenek képesek kiépíteni az érintettekkel, vevőikkel, alkalmazottaikkal és a nyilvánossággal. A potenciális elégedetlenség vagy egy adott vélekedés mélyebb okainak megértése jelenti a kritikus első lépést afelé, hogy az üzleti élet által a társadalom számára biztosított előnyöket kommunikálni tudjuk. Sokat veszíthetünk, ha nem sikerül elérnünk a széles körre kiterjedő globális növekedést” – állapította meg Bob Moritz.

Technológia és bizalom

A cégvezetők szerint a technológia tagadhatatlanul hatást gyakorol a vállalkozás hírnevére, a készségekre és a toborzásra, a versenyre és a növekedésre. Majdnem negyedük (23%) vélekedik úgy, hogy a technológia a következő öt évben teljes mértékben át fogja rajzolni a versenyt az ágazatukban. 

A fokozódóan digitális világban a technológia új dinamikát hozott létre a vállalkozások és a vásárlók között, ami mindkét fél számára óriási előnyöket jelent. A cégvezetők 69%-a számol be azonban arról, hogy ebben a környezetben nehezebb megszerezni és megtartani az emberek bizalmát, és 87% véli úgy, hogy a közösségi média használatából származó kockázatok miatt csökkenhet az ágazatukba vetett bizalom szintje. A válaszadók 91%-a egyetért abban, hogy az adatvédelmi és etikai kérdések a következő öt évben hatással lehetnek a szervezeteik iránti bizalomra.

Húsz évvel ezelőtt a cégvezetők üzleti szempontból nem foglalkoztak kiemelten a bizalommal. Tizenöt évvel ezelőtt a vezérigazgatók csupán 12%-a gondolta azt, hogy a társadalom cégek iránti bizalma erősen visszaesett. Idén a válaszadók 58%-át nyugtalanítja az, hogy a vállalkozásukba vetett bizalom hiánya gátolni fogja a cégük növekedését. Ez az arány 2013-ban 37% volt.

Miután több nagyobb cégnél komoly technológiai és biztonsági problémák merültek fel, nem meglepő, hogy a vezérigazgatók a számítógépes biztonságra és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megszegését, valamint az informatikai zavarokat említik első három helyen az érintettek bizalmát a technológia oldaláról veszélyeztető tényezők között. 

„A cégvezetők várakozásai szerint a digitális korban nehezebb lesz megtartani a bizalmat. A versenyelőny pedig azokat illeti majd, akik leginkább képesek lesznek a technológia kiaknázására és emellett bizalmon alapuló, folyamatos kapcsolatot képesek fenntartani az érintettekkel” – tette hozzá Bob Moritz.

Készségek és munkahelyek

Húsz év alatt több mint kétszeresére nőtt a készségekkel kapcsolatban aggódók aránya (1998-ban a cégvezetők 31%-a, míg 2017-ben 77%-a aggódott emiatt). A humántőkét a cégek a három legfontosabb üzleti prioritás egyikeként kezelik, és a jövőben szükségessé váló készségek rendelkezésre állását a befogadó és sokszínű munkahely kialakítása, valamint a mobilitást szolgáló stratégiák révén igyekeznek biztosítani. A megfelelő készségek rendelkezésre állása miatt az üzleti vezetők több mint háromnegyede (77%-a) aggódik. Ez a kérdés legnagyobb arányban az afrikai (80%) és az ázsiai csendes-óceáni térségbeli vezetőket (82%) nyugtalanítja.

A vezérigazgatók több mint fele (a 2016. évi 48%-kal szemben 52%) tervez létszámbővítést a következő egy évben. A munkaerő-felvétel vonatkozásában leginkább az Egyesült Királyság (63%), Kína (60%), India (67%) és Kanada (64%) vállalatvezetői tűztek ki ambiciózus célokat. Az egyes ágazatokat tekintve a legnagyobb létszámbővítést az eszközkezelés (64%), az egészségügyi ellátás (64%) és a technológia (59%) területén működő cégek vezetői, a legkisebb mértékűt (32%) pedig a kormányzat és állami szektor vezetői tervezik.

 

A felmérésben részt vevő üzleti vezetők csupán 16%-a tervezi teljes munkaerő-állományának csökkentését, és a vezérigazgatók szerint ezen munkakörök 80%-át valamilyen módon érinteni fogja a technológiahasználat, illetve az automatizálás hatása. A kanadai (100%), egyesült államokbeli (95%), németországi (93%), ausztrál (92%) és brazil (91%) vezetők a technológiát tekintik a legerősebb befolyásoló tényezőnek.

A megkérdezett üzleti vezetők több mint fele (52%-a) már vizsgálja az emberek és gépek együttműködésének előnyeit, ötből két vezető (39%) pedig számításba veszi a mesterséges intelligenciát a jövőben szükségessé váló készségek felmérése során.

Mivel a gyors technológiai változás a cégvezetők 70%-a számára jelent aggályt, nem meglepő, hogy a legértékesebb készségek közé a kreativitást és innovációt, a vezető szerepet és az érzelmi intelligenciát sorolják, és hogy nehézséget jelent az ilyen készségekkel rendelkező munkavállalók felkutatása. Az üzleti vezetők több mint fele a munkaerő-felvétel során fontos szerepet tulajdonít a digitális és „STEM” (Science, Technology, Engineering and Mathematics) készségeknek.

Bob Moritz, a PwC globális vezetője a következőket nyilatkozta:

„A cégvezetők attól tartanak, hogy a fő készségek terén jelentkező hiányosságok hátrányosan befolyásolják a cégük növekedési lehetőségeit, jelentőségét és fenntarthatóságát. A készségek közül a személyes szociális készségeket értékelik leginkább. Az innováció és a kapcsolatépítés készsége nem kódolható. A változás elősegítéséhez a cégvezetőknek – megfontoltan mérlegelve és cselekedve – azt kell szem előtt tartaniuk, hogy alkalmazottaikban egyensúlyban legyenek jelen a technológiai és a pótolhatatlan személyes készségek. Az érintettek elvárásainak megfelelő kezelésével kialakítható a túléléshez és gyarapodáshoz szükséges bizalom. A jövőbeli siker alapja a fokozódóan virtuális világban az emberi tényező előtérbe helyezése lesz.”

Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója a következőket tette hozzá:

„Nemrég kezdtük meg a Magyarországi Vezérigazgatói Felmérés adatainak elemzését. Idén minden eddiginél több vállalatvezető vett részt kutatásunkban, és továbbra is elmondható, hogy a saját bevételek növekedésében bízók aránya megelőzi a világ átlagát. Szemben a 38%-os globális aránnyal, Magyarországon a vezetők fele nagyon bizakodó a következő egy évre nézve. Kíváncsiak vagyunk arra, hogyan látják hazánk vezérigazgatói az emberi és a gépi munka egymáshoz való viszonyát és jövőjét, miben látják az emberi tényező fontosságát a jövő vállalatában, és hogyan tekintenek a vállalatuk iránti fogyasztói bizalom fenntarthatóságára. A kutatás a hosszú távú siker zálogait járta körül idén, az eredményeket március elején mutatjuk be.”

---