Sok pénzt hagyunk parlagon heverni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok kis- és közepes vállalkozást érdekelnek az energetikai fejlesztésekre vonatkozó pályázati lehetőségek, de a feltételek megismerése után általában csökken a lelkesedés. Bár az ország élen jár az uniós források lehívásában, számos pályázathoz olyan szigorú adminisztrációs terhek járulnak, amit a cégeknek egyszerűen nincs energiájuk bevállalni.

A napenergia-, a biomassza- és a biogáz-felhasználás fejlesztésére, valamint az energiafelhasználás csökkentésére jelentkezett a legtöbb cég és intézmény a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2007 óta elérhető pályázataira. Ezeken keresztül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 4,3 milliárd forint támogatást folyósított, amiből összességében 12,5 milliárd forint beruházás jöhet létre. A pályázatok az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. A 2009-2010-es időszakban is élnek a KEOP energetikai célú pályázatai, amelyeken egymilliótól egymilliárd forintig igényelhető támogatás a különféle, az energiahatékonyságot növelő célokra.

Az elnyerhető támogatás mértéke az egyes kiírásoktól függően a beruházás 10 és 35 százaléka között szóródnak, bizonyos konstrukcióra ugyanakkor az úgynevezett harmadik feles finanszírozást végző szervezetek pályázhatnak. A támogatási célok változatosak: világításkorszerűsítés, fűtés- és technológiai korszerűsítés, elektromos rendszerek korszerűsítése, megújulóenergia-felhasználás arányának növelése, épületek hőtechnikai adottságainak javítása, melegvíz-rendszerek korszerűsítése, a távfűtési rendszerek megújuló energiával történő teljes vagy részleges energiaellátása, megújuló energia alapú hő és villamosenergia-termelés.

Élen a lehívásokban és a bürokráciában

A régióban egyébként Magyarország élen jár a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós források lehívásában; a régió 11 százalékos átlagával szemben Magyarország a forráskeret 25 százalékát kötötte le, és energetikai beruházásaink is előrehaladottabbak, mint a régió legtöbb országában – derül ki a KPMG felméréséből.

Ennek ellenére a pályázatok adminisztratív terheit túlzottnak, a feltételeket pedig igencsak szigorúnak találják a résztvevők. A KEOP energetikai pályázatainak új kiírásai alapvetően egyszerűbbek mint a korábbiak voltak – tájékoztatta a Napit Kiss Gyula, a Rolling Consulting Hungary tanácsadó és pályázatíró cég vezető tanácsadója. A tapasztalataink azonban nem túl jók – tette hozzá. Alapvetően sokakat érdekel ezen pályázati lehetőség, azonban a feltételek megismerése után az érdeklődők nagy része már nem olyan lelkes. A legfőbb probléma nem is a finanszírozással van, hiszen a támogatás aránya a kkv-k esetében jónak mondható; a gondot a bonyolult pályázati rendszer okozza. A pályázat benyújtásához ugyanis olyan dokumentációk szükségesek, amelyek a kisebb cég esetében olyan energiákat kötnek le, amelyekre nincs sem kapacitásuk, sem pénzük – fogalmaz a tanácsadó.

Inkább megoldják maguk

A terveken kívül szükséges energetikai audit, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, kockázatelemzés – sorolja az adminisztratív terheket Kiss Gyula.

Ezeket a pályázatíró cégek át tudják vállalni a cégektől, de mindehhez a pályázóknak adatot kell szolgáltatni, szakembert kell alkalmazni, nem beszélve arról, hogy ezen dokumentációk elkészítéséért a pályázatíró cégnek is fizetni kell. Ezen költségek nagy része a pályázatban elszámolható ugyan, de itt jön a képbe, hogy mindezekhez egy teljes ember kellene a pályázó vállalkozáson belül, aki csak ezzel foglalkozik, ezt pedig nagyon kevesek engedhetik meg maguknak – teszi hozzá. A szakértő szerint a GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) pályázatai esetében a kkv-k még a legbonyolultabb, legösszetettebb pályázatok esetében sincsenek ilyen bonyolult eljárásrendhez és előzetes követelményekhez szokva. Ezért aztán azok a kis- és közepes cégek, amelyek olyan speciális területtel foglalkoznak, amelyhez ezen kiírások párosíthatóak, leginkább nem vesznek igénybe segítséget, megoldják maguk. Sok esetben pedig a kisebb ráfordítással pályázható más kiírások mellett döntenek a vállakozások (ROP; Regionális Operatív Programok telephelyfejlesztésre, ipartelepítésre) amelyeken egyszerűbb keretek között indulhatnak el hasonló cél elérése érdekében – teszi hozzá Kiss.

A válság hatását leginkább az önkormányzatok esetében érzik a tanácsadó cégnél. Egyrészt sokan csalódtak a rendszerben – hiszen nem nyertek olyan célok megvalósítására, amely szakmailag indokolt (például életveszélyessé vált óvoda felújítása) – másrészt sokaknak nincsen forrása arra, hogy fejlesszen, örülnek – legfőképpen a kis települések – ha a kötelező feladataikat el tudják látni és esetleg korábbi nyertes pályázataikat le tudják vezényelni.Bizakodik a minisztérium. A szaktárca ugyanakkor optimista. Jelenleg Magyarországon csak 4,7 százalék a megújuló energia részesedése a teljes energiafelhasználásból, azonban ez a politikai elhatározás, a stratégiák, tervek, programok, az anyagi ösztönzők, valamint a technológia és a kutatás-fejlesztés révén jelentősen megnőhet az elkövetkező években. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) megvalósulásával, valamint a KEOP pályázati feltételeinek és rendszerének javulásával pedig a megújuló energiaforrások felhasználását célzó pályázatok száma gyarapodhat számottevően. A ZBR megvalósításával akár több százmilliárd forintot is zöld célokra lehet majd fordítani, míg a KEOP – már nagyrészt lekötött – keretén belül 100 milliárd forint áll rendelkezésre a 2007 és 2013 közötti időszakban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szerint. Kérdés, hogy ebből aztán mennyi jut majd el a legjobb helyre, vagyis a cégekhez.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Adathalász SMS-ekre figyelmeztet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Adathalász SMS-eket küldenek csalók látszólag a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. nevében, a rövid szöveges üzenetben útdíjtartozásról értesítik a felhasználót, és azt kérik, hogy jelentkezzen be az SMS-ben érkezett linken – hívta fel a figyelmet a szolgáltató.

2024. június 18.

EY: adatlopásoktól rettegnek a vásárlók

Egyre több vevő aggódik amiatt, hogy a vásárláskor megadott adatai kiszivárognak, ami a kereskedőket is lépésre kényszeríti – mutat rá az EY legfrissebb, 30 ország több mint 23 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 18.

PwC: a CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.