Oszkó: Nem kizárt az adócsökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága támogatta Oszkó Péter pénzügyminiszterré történő kinevezését. A jelölt elmondta: most a foglalkoztatás megtartása, növelése a cél, s ennek érdekében kell változtatni az adórendszeren is. Oszkó egy évre vállalja a felkérést – ez csak a kezdőlépések megtételére elég.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága 16 igen és 13 nem szavazat mellett támogatta Oszkó Péter pénzügyminiszteri kinevezését. Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke felvezetőjében úgy fogalmazott: vakmerőségről tesz tanúbizonyságot, ha valaki a jelenlegi helyzetben vállalja a kihívást, hiszen mára megroggyant az államháztartás, kiszáradt az állampapírpiac, gyenge teljesítményt produkál a tőzsde, ráadásul vissza kell szerezni a külföldi befektetők bizalmát is. Oszkó Péter az elnök szavait „”személyes biztatásnak”” vette.

A leendő pénzügyér már beszéde elején leszögezte: a konkrét programpontokat nem ismertetheti. Emiatt többen bírálták, de Oszkó Péter úgy reagált, hogy pontos elképzelésekről az első, e hétre tervezett kormányülés után tud beszélni, addig csak a személyes véleményével szolgálhat. Hozzátette: a költségvetés alapvetően egyensúlyi pályán van, és intézkedéseivel ezt fenn is tartja majd. Olyan lépéseket kell tenni, amelyek csökkentik az eladósodottságot, erőltetni kell a költségvetési megtakarításokat, s a szociális kiadások lefaragása sem halogatható tovább, hiszen szociális célokra Magyarország a GDP négy százalékával fordít többet, mint a visegrádi országok átlagosan.

Hangsúlyozta: a romló recessziós kilátások miatt forrásaink fogynak. Ami megvan, azt mindenekelőtt az aktivitás növelésére, a gazdaság fehérítésére és a foglalkoztatottság megtartására és esetleges növelésére kell fordítani, ezt figyelembe véve változtatható az adórendszer is.Hasonlóan vélekedett Herczog László munkaügyi miniszterjelölt is a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előtt, de ő úgy fogalmazott: a korábbi célnak, a foglalkoztatás bővítésének most némileg háttérbe kell szorulnia, a legfontosabb a munkahelyek megőrzése. Herczog miniszterré választását a bizottság 10 igen, 8 nem szavazat mellett támogatta.

A pénzügyi tárca várományosa szerint adóátrendezésről és – a lehetőségekhez mérten – adócsökkentésről is szó lehet, de konkrét kulcsokat nem közölt. Megismételte: kinevezése esetén a pénzügyminiszteri szerepet csupán egy évre vállalja, és azt kizárólag szakmai válságkezelési feladatnak tartja. Szavai szerint kevés az idő egy átfogó adóreformra, mindössze a kezdeti lépéseket tudják megtenni, amelyek egy hatékony költségvetési politika alapjai lehetnek.

Egyik válaszában ugyanakkor hangsúlyozta: ez csak segíti munkáját, hiszen nem kell azzal foglalkoznia, hogy mostani lépései jövő tavasszal milyen hatással lesznek politikai népszerűségére. Egy fideszes kérdésre reagálva elmondta, hogy az önkormányzati rendszerben is lát lehetőséget a spórolásra.

Tállai András fideszes honatya felvetésére válaszolva megjegyezte: a tavaly októberben aláírt IMF-szerződés biztosítja, hogy az ország megfelelő válságkezelő csomagot készítsen. Hozzátette: ezeket a lépéseket a krízistől függetlenül is végre kellene hajtani, a válság csak siettette a szükséges változásokat. A bürokratikus és – egyes képviselők szerint – viszszásságokra okot adó adórendszerről Oszkó elmondta: múltjából adódóan komoly tapasztalata van e területen. Szerinte az APEH-et segíteni kell abban, hogy vizsgálatai nem merüljenek ki a formai bírságolásokban, hanem tartalmi és valós megállapításokat tegyen a hatóság.A pénzügyminiszter-jelölt – saját megfogalmazása szerint – ugyanakkor tele van ötletekkel, amelyek mérsékelnék az adókikerülés lehetőségét. Mint mondta, a jövedelmet terhelő adók helyett a vagyonadóztatás felé kell elmozdulni. Kóka János felvetésére reagálva megjegyezte: az említettek mellett a kis- és középvállalkozások likviditásának javítását kiemelt feladatának tartja.

Hiteltelennek tartja Vahl Tamást a Transparency International

Nyílt levelet írt szerdán a Transparency International (TI) Bajnai Gordon miniszterelnöknek, tiltakozva Vahl Tamás gazdasági és nemzeti fejlesztési tárca élére történő jelölése miatt. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis az SAP Hungaryt Vahl Tamás vezetése idején több esetben is elmarasztalta kartellezésért. Miközben a Bajnai-kormány programjában kiemelt helyet kap a korrupcióellenes küzdelem (melyet máskülönben üdvözöl a TI), a gazdasági tárca élére olyan személyt akar kinevezni, aki kartellmegállapodásban vett részt, így hitelessége megkérdőjelezhető. A TI emlékeztet: a kartellek az állami források magáncélra történő megcsapolását jelentik. Korábban, a GVH által szervezett konferencián Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök 100 milliárd forintra becsülte azt a kárt, amit a kartellek okoztak az országnak.

A miniszterjelölt szerint nem szolgálja a versenysemlegességet az eva és az ekho, de megszüntetésük csak akkor lehetséges, ha az adórendszer annyira átalakul, hogy ezekre már nem lesz szükség.

Oszkó szerint a változások társadalmi elfogadtatottságát az átlátható kormányzati munkával biztosíthatják. Eddigi munkaadójának, a Deloitte tanácsadó cégnek nem adnak további megbízásokat – emelte ki. Bajnainak pedig azt javasolta, hogy a Postabank könyvvizsgálói és a magyar állam között zajló per mostantól ne tartozzon a Pénzügyminisztérium hatáskörébe. Személyi kérdésekről egyelőre nem döntött, még nem is járt a PM-ben.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.