Pénzt és energiát takarítunk meg a korszerűsítéssel – indul az Otthonfelújítási program


A hazai lakóépületek legalább 80 százaléka 1990 előtt épült, a lakásállomány nagyjából 40 százaléka pedig energetikai szempontból rossz kategóriába sorolható, így a lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása kiemelt fontosságú – hangsúlyozták az MBH Bank szakértői az Otthonfelújítási program indulása kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

Az Otthonfelújítási program során mintegy 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg a Magyar Fejlesztési Bank által biztosított forrásokból. A program célkitűzéseit az MBH Bank országos lefedettségű fiókhálózatával, felkészült szakértőivel és teljes, az otthonteremtést segítő termékpalettával támogatja. Emellett a hitelintézet külön figyelmet fordít ügyfelei fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteinek bővítésére – ezen belül is az energiahatékonyság témakörére –, ennek érdekében létrehozta az „Energia Együtt Program” elnevezésű edukációs platformját.

Korszerűsítésre vár az ország ingatlanállományának jelentős része

Az MBH Csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank MBH Indexében több éve figyelemmel kíséri a hazai lakásállomány energetikai helyzetét. Elemzésükből többek között az is kiolvasható, hogy minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot, így egyértelműen megállapítható, hogy a hazai lakásállomány elöregedett. Hozzávetőlegesen 40 százalékuk energetikai szempontból rossz kategóriába tartozik, míg az átlagos energetikai besorolásba 55 százalék, és a lakásoknak csak kevesebb mint 5 százaléka sorolható az ennél kedvezőbb kategóriák valamelyikébe. Az MBH Jelzálogbank elemzői tanulmányukban rávilágítottak arra is, hogy egy átlagos, nem felújított „Kádár-kocka” ház energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ez 4-5-szöröse egy ma korszerűnek mondott épület energiafelhasználásának, a panellakások átlagos fogyasztásának pedig duplája.

A rendszerváltás előtt épült házak építésekor jellemzően nem volt szempont az alacsony energiafelhasználás, emellett Magyarországon 2013 és 2022 között a lakosság nem szembesült a piaci energiaárakkal. Az elmúlt években az energiaár-emelkedés és a rezsiválság nagyban megnehezítette a piaci felhasználók helyzetét, ezzel egyidőben a lakóingatlanok energiahatékonyságára vonatkozó követelmények is szigorodtak, így a lakosság számára is megkerülhetetlenné vált a lakások energiahatékonyságának témája. Az elemzők megállapították, hogy az 1945 előtt épült házak esetében hozzávetőleg évi 250 ezer-1,5 millió forint, az 1946 és 1980 közöttieknél 205 ezer-1,6 millió forint, az 1981 és 1990 között épült házaknál 190 ezer-1,2 millió forint közötti összeget lehet megspórolni évente a korszerűsítéssel.

„Az energiahatékonyság javulását központilag is számos elem segítheti: a szabályozói intézkedések, például a tavaly év végén szigorodott épületenergetikai rendelet, a támogatások, valamint a kedvező hitelfelvételi lehetőségek. Bár az elmúlt években több programot is meghirdettek a lakásállomány korszerűsítésére, ezek csak a lakóingatlanok töredékét érintették, és nem feltétlenül párosultak energetikai célokkal. Ezeket a kritériumokat az Otthonfelújítási program most együtt teljesíti. A program ugyanakkor nemcsak a lakásállományban fejtheti ki jótékony hatását, hanem a gazdaságot is élénkítheti, hiszen nagy megrendelési volument jelenthet az építőiparnak, elsősorban a KKV-szektornak” – emelte ki Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.

Az MBH Bank saját otthonteremtési ökoszisztémával támogatja az otthonfelújítási programot

Az MBH Bank április 30-án írt alá szerződést a Magyar Fejlesztési Bankkal, amelyben arról állapodtak meg, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a 154 bankfiókból álló, országos lefedettségű MFB Pont Plusz hálózatában július 1-től fogadja a lakosság Otthonfelújítási program kapcsán benyújtott pályázatait.

„Az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági körülményeinek hatására számos beruházást kényszerültek elhalasztani az ügyfelek, azonban a közelmúltban tapasztalt gazdasági élénkülés, valamint az új Otthonfelújítási program hatására mostanra minden adott ahhoz, hogy a hazai lakásállomány korszerűbbé váljon, és megfeleljen a modern energetikai és fenntarthatósági követelményeknek. Ezekhez a célokhoz bankunk a támogatás folyósítása mellett hiteltermékek széles palettájával kíván hozzájárulni.” – hangsúlyozta Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

Az MBH Bank egy olyan átfogó megtakarítási és ingatlanhitelezési ökoszisztéma létrehozásán kezdett el dolgozni, amely teljes palettáját kínálja az otthonteremtéshez szükséges pénzügyi eszközöknek, legyen szó megtakarításról, ingatlanvásárlásról vagy felújításról. Az MBH Bank a program közvetítésén túl számos kiegészítő termékkel várja ügyfeleit: például az újonnan bevezetett MBH Felújító Személyi Kölcsönnel, a CSOK Plusz-szal, a Falusi CSOK-kal, a Babaváróval, lakáshitelekkel, amelyek akár az egyedülálló Egyenlítő konstrukcióban vagy Eco kamatkedvezménnyel igényelhetők, szabad felhasználású jelzáloghitellel, lakás-előtakarékossági termékekkel.

Az MBH Bank partner a fenntarthatóságban

Az MBH Bank hazánk egyik vezető hitelintézeteként, az ESG-stratégiájában meghatározottak mentén kiemelt szerepet vállal a zöld finanszírozás, illetve a lakosság fenntarthatósági ismereteinek bővítésében. Éppen ezért a lakosság energetikai és zöld ismereteinek bővítése céljából, az Otthonfelújítási Program indulásával egyidejűleg elindította online edukációs platformját „Energia Együtt Program” néven. A hasznos tippeket tartalmazó edukációs tartalmakat a bank weboldalán érhetik el az érdeklődők. Az aloldalon található információk segítségével fenntarthatóbbá tehetők az otthonok. Az oldalra látogatók többek között olyan témákban mélyíthetik el tudásukat, mint az áram- és vízfogyasztás, hűtési és fűtési rendszerek, a megújuló energia használata, és arra is lehetőségük nyílik, hogy kvízzel teszteljék tudásukat. A weboldalon emellett a banknál elérhető zöld hitelekről is bővebb tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők.

Szege György, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági vezetője kiemelte: „Bankunk kiemelt szereppel és felelősséggel bír a fenntartható és klímacélú beruházások támogatását, finanszírozását illetően, így a tavaly decemberben elindított Fenntartható Jövő Bankja programunk keretében tett egyik vállalásunkként határoztuk meg, hogy a zöld hitelek arányát 2024 végére legalább 4 százalékponttal szeretnénk növelni. Ezt elősegítendő intenzív zöld termékfejlesztési programot indítottunk, amelynek célja, hogy olyan infrastruktúrát, termék és szolgáltatási palettát, kockázati keretrendszert, ügyféledukációs platformot hozzunk létre ügyfeleink számára, ami hozzásegíti őket saját fenntarthatósági céljaik megvalósításához.”

 Az MBH Jelzálogbank által készített tanulmány részletei ezen a linken érhetőek el:

https://www.mbhindex.hu/sw/static/file/03_MBHIndex_Energia.pdf

Forrás: MBH Bank Nyrt.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)