PwC: kicsit alábbhagyott a cégvezetők optimizmusa

Szerző: Horváth Balázs
Dátum: 2019. március 8.
Címkék: ,
Rovat:
Válságra még nem számítanak a vezérigazgatók, de az egy évvel korábbi szinthez képest visszafogottabban bizakodnak a gazdaság növekedésében – derült ki a PwC Magyarország felméréséből. A hazai cégvezetők nem panaszkodtak az adózási környezetre.

Globálisan alig van olyan üzleti vagy politikai tényező, amelynek súlya a tavalyi évhez képest növekedett volna a vállalatvezetőket aggasztó problémák listáján. Világszerte is a szakemberhiány (79 százalékot aggaszt) került a dobogó legfelső fokára, ezt a geopolitikai bizonytalanság (75 százalék) és a túlszabályozottság (73 százalék) követik.

A megkérdezett vállaltvezetők tehát elsődlegesen a munkaerőhiánytól tartanak a jövőben. 92 százalékuk számolt be arról, hogy nehezebb lett megfelelő munkaerőt találni az elmúlt egy évben. A legtöbbet (27 százalék) említett megoldás a hiányzó készségek pótlására a felsőoktatással történő szoros együttműködés és onnan utánpótlási csatorna kiépítése. A belső, munkahelyi átképzésekben 23 százalék bízik, és minden ötödik vezető a versenytársaktól való csábítást tartja még jó eszköznek (19 százalék). A világban ugyanakkor nem ennyire szórt a vállalatok megoldási mintázata: majdnem minden második cég a belső átképzésekben látja a megoldást (46 százalék).

A munkaerőhiány káros következményeként elsődlegesen az emberierőforrás-költségek növekedését, az ügyfélélmény minőségének romlását és piaci lehetőségek elszalasztását, illetve az innovációs képesség visszaesését jelölik meg. Ebből fakadóan a növekedési célkitűzések megvalósulását globálisan a vállalatvezetők 44 százaléka, Magyarországon 37 százalék látja veszélyben.

Nem panaszkodtak az adózási környezetre

Az adózási környezetre konkrétan idén nem kérdeztek rá szervezetten a felmérés elkészítésekor, de a háttérinterjúk során persze erről is beszélgettek – mondta el az Adó Online-nak Dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója.

Tekintettel arra, hogy a munkaerő költségének nagymértékű elmozdulása érinti a vállalatvezetőket, így lényeges, hogy a munkáltatói járulékok csökkentése kisebb csúszásokkal, de továbbra is ütemszerűen halad. Ez ugyan pozitívan hat, de nem tudja ellensúlyozni a béremelkedés terheit. Mindent összevetve az adózási környezetre mindenesetre nem különösebben panaszkodtak a cégvezetők, a magas forgalmi adót persze megemlítik negatívumként, de például a K+F szektor szociális hozzájárulási adóban bejelentett adókedvezményének a fejlesztési cégek nagyon örültek.

A PwC Magyarország munkatársai nyolcadik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A személyes megkérdezésen alapuló magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1400 vállalatvezetővel készített interjút. A nemzetközi és a magyar vezetők tervei, az általuk képviselt stratégiai irányvonalak így összehasonlítva is megismerhetőek.

„A 2018 végén készült adatfelvételből kirajzolódik, hogy a megkérdezettek világszerte és Magyarországon is bizakodóak a saját bevételeikkel kapcsolatban, a világ- és a helyi gazdaság növekedésének ütemébe vetett hitük azonban megingott. 2019-ben Magyarországon tíz vezetőből kilenc, a világban tízből nyolc a saját cége bevételeinek növekedését prognosztizálja” – hangsúlyozta Dr. Koncz Barbara.

Folyamatok optimalizálása, innováció és az emberi erőforrások bővítése

A legtöbben elsősorban működésük hatékonyabbá tételében gondolkodnak Magyarországon (87 százalék) és globálisan is (77 százalék). A világszintű kutatás eredményei alapján a második legnépszerűbb terv az organikus növekedés (72 százalék), amit egy új termék bevezetése (is) támogat (62 százalék). Magyarországon az organikus növekedés (51 százalék) előtt szerepel a tervek között az új termék vagy szolgáltatás piacra dobása (56 százalék).

„Úgy tűnik, a saját teljesítménybe vetett hit alapja a folyamatok optimalizálása, az innováció és az emberi erőforrás bővítése. Azt gondolom, hogy ez a jelenlegi, prosperáló időszak ösztönző egy vezető számára, és kiváló lehetőség a cselekvésre, konkrét lépések megtételére. Bár már látszanak a viharfelhők, egyáltalán nem késő felkészülni, megerősíteni a vállalatokat” – vélekedett Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország 2018 júliusában kinevezett vezérigazgatója.

Az árfolyam ingadozása egyre nagyobb félelem

A kereskedelmi konfliktusok nemzetközi szinten már éreztetik hatásukat, világszerte a vállalatvezetők 70 százaléka jelezte, hogy ezek aggasztóan hatnak az üzletmenetükre. Ennek megfelelően jelentősen csökkent a korábban népszerű célpontok, például az USA és Kína súlya. Magyarországon még nem látszik ilyen erőteljesen a növekedést nyújtó piacok átalakulása, jelentősebb visszaesés nélkül továbbra is Németország, Románia és az Egyesült Államok vezetik a listát.

Magyarországon a szakemberhiány mögött második helyre ismét a generációs probléma került, a vállalatvezetők 83 százalékát foglalkoztatja a munkaerő változó demográfiai összetétele. Harmadik helyen a munkavállalói juttatások (72 százalék) és a túlszabályozottság (71 százalék) lényegében egyforma súllyal szerepelnek. Hazánkban az árfolyamok ingadozása felett érzett aggodalom mértékében történt a legnagyobb elmozdulás: ez most már a magyar vállalatvezetők 63 százalékát érinti, szemben a tavalyi 46 százalékkal.

Tizenhat százalékponttal több magyar döntéshozó tart az éghajlatváltozás hatásaitól, és 15 százalékponttal emelkedett a kiszámíthatatlan energiaköltségek miatt nyugtalankodók aránya.

Aggasztó információhiány

Az adatok értékére vonatkozóan konszenzus mutatkozik a vállalatvezetők körében: cégük hosszú távú fennmaradása érdekében szinte mindenki használna adatokat. Az elmúlt évtizedben lezajlott költséges informatikai beruházások ellenére azonban a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak hozzá a döntések meghozatalához szükséges átfogó adatokhoz. Ez alól kivételt csak a pénzügyi adatok képeznek, Magyarországon 51 százalék tartja teljeskörűnek a rendelkezésére álló információkat ezen a területen. A többi adat esetében rendre alacsonyabb azok aránya, akik mindenre kiterjedő tájékoztatáshoz jutnak.

Mi lehet a legfőbb oka annak, hogy a kapott adatok nem megfelelő mennyiségűek vagy minőségűek? A cégvezetők világszerte leginkább az analitikus készségű kollégákat hiányolják a vállalatuknál (54 százalék). Második helyen az adatok elkülönített egységekben történő tárolása (51 százalék), az információk megosztásának hiánya szerepel, a külföldi vezérigazgatók fele az adatok megbízhatatlanságára panaszkodik.

Magyarországon ez utóbbit, az adatok megbízhatatlanságát tartják a cégvezetők a legfontosabb problémának (48 százalék), ezt pedig az ügyfelek alacsony visszajelzési hajlandósága követi (38 százalék). Harmadik helyen az információk adattá alakításának nehézségét jelölik meg (33 százalék), és ezt követi a silószerű működés (31 százalék) mint gátló tényező. Hazánkban az analitikus készségek hiányára a vezetők csupán 29 százaléka panaszkodik.

A felsorolt nehézségek ellenére a válaszadók saját cégük adatokkal való ellátottságát világszerte 50, Magyarországon 41 százalékban jobb szintűnek értékelik a versenytársaikénál. A megkérdezett döntéshozók 37 százaléka azonosnak ítéli meg helyzetét ezen a téren, és csak 12 százalékuk jelezte globálisan és Magyarországon is, hogy hátrányban van a piaci versenytársaihoz képest.

„A technológiai fejlődéssel párhuzamosan kétség kívül nőttek a vezetői elvárások is, azonban a döntéshozók tisztában vannak vele, hogy a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok exponenciálisan növekvő mennyiségével. Az információhiány az egyik kritikus területen, az ügyfelek igényeire vonatkozóan is aggasztó. Ahhoz, hogy a vállalatok fenntartható, sikeres részei legyenek a gazdaságnak és a társadalomnak, ennek minél előbb változnia kellene” – tette hozzá Lőcsei Tamás.

Robbanás előtt a mesterséges intelligencia

Magyarországon a cégvezetők 60 százaléka, a világban 85 százalékuk gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd üzleti tevékenységét. Hazánkban 71, globálisan 69 százalék ért egyet azzal, hogy nagyobb hatása lehet, mint az internetforradalomnak, és többségi vélemény az is, hogy az MI társadalmilag hasznos. Mégis, a legerősebb egyetértés a vállalatvezetők körében a mesterséges intelligencia iránt érzett bizalmatlanságból fakad: Magyarországon 85, világszerte 84 százalék ért egyet abban, hogy a mesterséges intelligencia által hozott döntéseknek átláthatóknak és értelmezhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy ne vezessenek bizalmatlansághoz.

Az, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon több munkahelyet szüntet meg, mint amennyi létrejöttét segíti, megosztja a vállalatvezetőket: itthon 54 százalék, globálisan 48 százalék ért ezzel egyet.

Az egy évvel korábbi szinthez képest visszafogottabb a bizakodás a világ- és a helyi gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban a vezérigazgatók körében. Ennek ellenére a saját cégük sikereit illetően továbbra is magabiztosak a vezetők, mindezt a működési hatékonyság növelésével, innovációval és az emberi erőforrás bővítésével kívánják elérni. Világszerte és Magyarországon is konszenzus van az adatok döntéshozatalban játszott meghatározó szerepéről, azok minőségével és teljeskörűségével viszont csak kevesen elégedettek. A mesterséges intelligenciára úgy tekintenek, mint ami öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd az üzleti tevékenységet.


Kapcsolódó cikkek:


Kevesebb lesz idén az alma
2019. augusztus 16.

Erős keresletre számítanak a magyar almatermelők, mivel az idei termés a 600-650 ezer tonnát kitevő többéves átlagmennyiségtől várhatóan gyengébb, mintegy 450-500 ezer tonna lehet majd - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

PwC: Tajvan húz hasznot a kínai-amerikai kereskedelmi háborúból
2019. augusztus 16.

Mennyivel csökkent az Egyesült Államokba érkező kínai import és mely gazdaságoknak teremt ez lehetőséget? Melyik ázsiai gazdaság lesz egyre versenyképesebb Kínához képest, és milyen hatással van a vámok emelkedése az árukereskedelemre és a feldolgozóiparra?

Új funkcióval bővült az MNB hitelkalkulátora
2019. augusztus 16.

Új funkcióval bővült a Magyar Nemzeti Bank hitelkalkulátor alkalmazása, a program segítségével mostantól kiszámítható, hogy a tervezett hitel feltételei a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató mellett megfelelnek-e a hitelfedezeti mutató (hfm) feltételeinek. 

Tovább csökkent a benzin ára
2019. augusztus 16.

A szerdai 9 forintos csökkentés után pénteken további 3 forinttal apadt a benzin nagykereskedelmi ára, így a benzin átlagára így 376 forintra mérséklődött.