Saját dolgozónk képzése szakképzési hozzájárulásból (2. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előző lapszámunkban leírtakat folytatva azt próbálom meg körüljárni, hogyan tudjuk a bérköltségünk 1,5%-át kitevő szakképzési hozzájárulás egy részét az általunk foglalkoztatott dolgozók képzésére fordítani ahelyett, hogy befizetnénk az államkincstárba.

Összefoglalva, a szabályos felhasználás érdekében ki kell pipálnunk azt a listánkat, melyre az összes feltételt – annak ellenőrzését – felvezettük:
1. tanulmányi szerződés, vagy
2. az adott tanulmányokra vonatkozó munkáltatói kötelezés (például: munkaszerződésben, nyelvi képzés esetén a dolgozó munkaköri leírása, vagy a munkaszerződésében meghatározott feladatai,)
3. felnőttképzési szerződés (ellenőrizve annak kötelező tartalmi elemeit is, például a vizsgára bocsátás feltételei, megengedett hiányzás, stb.)
4. az oktatási intézmény akkreditációs igazolása: a képző intézmény köteles a dolgozóját továbbképzésre küldő cégnek átadni: a külön jogszabályban meghatározott intézmény-akkreditációs tanúsítvány, a cég munkavállalójával megkötött felnőttképzési szerződés, OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén a képzési program, akkreditált képzés esetén pedig a program-akkreditációs tanúsítvány cégszerűen hitelesített másolatát.
5. a képzés módja megfelel-e az OM rendeletnek
6. a képzési óraszámok ellenőrzése
7. az adatszolgáltatás teljesítése: a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett cég (adóalany), az elszámolt képzésre vonatkozóan a képzés megkezdésének tárgyévét követő év február 15-éig köteles a hivatkozott SZMM rendelet 1. és 2. számú mellékletek alapján az elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatást benyújtani a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnak. Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a munkaügyi központ ellenőrzi. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról a munkaügyi központ az ellenőrzést követő 30 napon belül az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok megküldésével tájékoztatja az APEH területileg illetékes igazgatóságát.
8. szolgáltatási szerződés a képző intézménnyel
9. képzésenként kiállított számla, (óraszámok ellenőrzése,)
10. pénzügyi elszámolás készítése a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt költségekről.

Külső képzésnek nevezi a rendelet, ha a cég a saját munkavállalóinak képzését, teljes egészében a saját szervezetétől elkülönült, külső (akkreditált felnőttképzési intézmény) képző intézmény közreműködésével valósítja meg.
Belső képzés az a képzés, amelyet a cég a saját munkavállalói részére, teljes egészében saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezve valósít meg.
Vegyes képzésnek nevezzük az olyan képzést, amelyet a cég a saját munkavállalói részére részben belső képzésként, részben külső képzésként valósít meg.

Elszámolható költségek

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a pénzügyi elszámolás során az alábbi kiadásokat veheti figyelembe.
Külső képzésnél:

  • a képző intézmény által lebonyolított képzés díja,
  • a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja,
  • a vizsga- és vizsgáztatási díj,
  • a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei.

Belső képzésnél:

  • az oktatóknak az adott képzésre vonatkozóan fizetett juttatás, és annak – a kifizetőt terhelő – járulékai,
  • vizsga- és vizsgáztatási díj,
  • a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei,
  • a gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi eszközök képzési idővel arányos bérleti díjának igazolt költsége,
  • a gyakorlati képzés során felhasznált, a gyakorlati képzéshez szükséges anyagok igazolt költségei,
  • a képzéshez kötelezően biztosított munkaruha, védőruha képzési idővel arányosan felmerült és igazolt költségei,
  • a tananyagfejlesztés igazolt képzési létszám és óraszám arányos költségei,
  • egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos igazolt tényleges költségek (terembérleti díjak, posta- és adminisztrációs költségek).

Vegyes képzésnél elszámolható költségek a belső képzés esetén meghatározott kiadások, valamint a külső képző intézmény által lebonyolított képzés díja.
Külső, belső, illetve vegyes képzés esetén is elszámolhatók a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltségek, amennyiben a képzés lebonyolítására nem a dolgozó munkavégzésének helyszínén kerül sor.

Az elszámolható költségek mértéke résztvevőnként (munkavállalónként) és képzési óránként nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak meghatározott minimálbér havi összegének 12 százalékát. A minimálbér havi összege jelenleg 69.000 forint. Ennek 12%-a 8.280 forint. (1 dolgozóra fordított 20 óra képzés maximum 165.600 forint.)
Mindezek a szabályok nem vonatkoznak az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaira, mert az ő számukra az eva-törvény határozza meg a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályokat.

Kovácsné Álmosdy Judit


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Az ipari termelés és az építőipari termelés volumene is csökkent

2024 márciusában az ipari termelés volumene 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A jelentős eltérést a nyers és munkanaphatástól megtisztított adat között az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal kevesebb munkanap volt, mint 2023 márciusában.

2024. május 15.

A nyolcadik legnagyobb bankká nőtte ki magát a Gránit Bank

A Gránit Bank 19 milliárd forintos adózott eredménnyel, konszolidált szinten 21,6 milliárd forintos nyereséggel zárta a tavalyi évet, a mérlegfőösszeg alapján pedig mára Magyarország nyolcadik legnagyobb univerzális bankjává vált – tájékoztatott a pénzintézet

2024. május 15.

A Duna House közzétette az osztalék végleges mértékét

Duna House Holding Zrt. kedden közzétette a 2023. év után fizetett osztalék végleges mértékét, amely szerint egy darab „A” sorozatú törzsrészvényre 125,21 forint bruttó osztalékot fizet az osztalékra jogosult részvényeseknek.