Sok pénzt hagyunk parlagon heverni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok kis- és közepes vállalkozást érdekelnek az energetikai fejlesztésekre vonatkozó pályázati lehetőségek, de a feltételek megismerése után általában csökken a lelkesedés. Bár az ország élen jár az uniós források lehívásában, számos pályázathoz olyan szigorú adminisztrációs terhek járulnak, amit a cégeknek egyszerűen nincs energiájuk bevállalni.

A napenergia-, a biomassza- és a biogáz-felhasználás fejlesztésére, valamint az energiafelhasználás csökkentésére jelentkezett a legtöbb cég és intézmény a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2007 óta elérhető pályázataira. Ezeken keresztül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 4,3 milliárd forint támogatást folyósított, amiből összességében 12,5 milliárd forint beruházás jöhet létre. A pályázatok az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. A 2009-2010-es időszakban is élnek a KEOP energetikai célú pályázatai, amelyeken egymilliótól egymilliárd forintig igényelhető támogatás a különféle, az energiahatékonyságot növelő célokra.

Az elnyerhető támogatás mértéke az egyes kiírásoktól függően a beruházás 10 és 35 százaléka között szóródnak, bizonyos konstrukcióra ugyanakkor az úgynevezett harmadik feles finanszírozást végző szervezetek pályázhatnak. A támogatási célok változatosak: világításkorszerűsítés, fűtés- és technológiai korszerűsítés, elektromos rendszerek korszerűsítése, megújulóenergia-felhasználás arányának növelése, épületek hőtechnikai adottságainak javítása, melegvíz-rendszerek korszerűsítése, a távfűtési rendszerek megújuló energiával történő teljes vagy részleges energiaellátása, megújuló energia alapú hő és villamosenergia-termelés.

Élen a lehívásokban és a bürokráciában

A régióban egyébként Magyarország élen jár a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós források lehívásában; a régió 11 százalékos átlagával szemben Magyarország a forráskeret 25 százalékát kötötte le, és energetikai beruházásaink is előrehaladottabbak, mint a régió legtöbb országában – derül ki a KPMG felméréséből.

Ennek ellenére a pályázatok adminisztratív terheit túlzottnak, a feltételeket pedig igencsak szigorúnak találják a résztvevők. A KEOP energetikai pályázatainak új kiírásai alapvetően egyszerűbbek mint a korábbiak voltak – tájékoztatta a Napit Kiss Gyula, a Rolling Consulting Hungary tanácsadó és pályázatíró cég vezető tanácsadója. A tapasztalataink azonban nem túl jók – tette hozzá. Alapvetően sokakat érdekel ezen pályázati lehetőség, azonban a feltételek megismerése után az érdeklődők nagy része már nem olyan lelkes. A legfőbb probléma nem is a finanszírozással van, hiszen a támogatás aránya a kkv-k esetében jónak mondható; a gondot a bonyolult pályázati rendszer okozza. A pályázat benyújtásához ugyanis olyan dokumentációk szükségesek, amelyek a kisebb cég esetében olyan energiákat kötnek le, amelyekre nincs sem kapacitásuk, sem pénzük – fogalmaz a tanácsadó.

Inkább megoldják maguk

A terveken kívül szükséges energetikai audit, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, kockázatelemzés – sorolja az adminisztratív terheket Kiss Gyula.

Ezeket a pályázatíró cégek át tudják vállalni a cégektől, de mindehhez a pályázóknak adatot kell szolgáltatni, szakembert kell alkalmazni, nem beszélve arról, hogy ezen dokumentációk elkészítéséért a pályázatíró cégnek is fizetni kell. Ezen költségek nagy része a pályázatban elszámolható ugyan, de itt jön a képbe, hogy mindezekhez egy teljes ember kellene a pályázó vállalkozáson belül, aki csak ezzel foglalkozik, ezt pedig nagyon kevesek engedhetik meg maguknak – teszi hozzá. A szakértő szerint a GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) pályázatai esetében a kkv-k még a legbonyolultabb, legösszetettebb pályázatok esetében sincsenek ilyen bonyolult eljárásrendhez és előzetes követelményekhez szokva. Ezért aztán azok a kis- és közepes cégek, amelyek olyan speciális területtel foglalkoznak, amelyhez ezen kiírások párosíthatóak, leginkább nem vesznek igénybe segítséget, megoldják maguk. Sok esetben pedig a kisebb ráfordítással pályázható más kiírások mellett döntenek a vállakozások (ROP; Regionális Operatív Programok telephelyfejlesztésre, ipartelepítésre) amelyeken egyszerűbb keretek között indulhatnak el hasonló cél elérése érdekében – teszi hozzá Kiss.

A válság hatását leginkább az önkormányzatok esetében érzik a tanácsadó cégnél. Egyrészt sokan csalódtak a rendszerben – hiszen nem nyertek olyan célok megvalósítására, amely szakmailag indokolt (például életveszélyessé vált óvoda felújítása) – másrészt sokaknak nincsen forrása arra, hogy fejlesszen, örülnek – legfőképpen a kis települések – ha a kötelező feladataikat el tudják látni és esetleg korábbi nyertes pályázataikat le tudják vezényelni.Bizakodik a minisztérium. A szaktárca ugyanakkor optimista. Jelenleg Magyarországon csak 4,7 százalék a megújuló energia részesedése a teljes energiafelhasználásból, azonban ez a politikai elhatározás, a stratégiák, tervek, programok, az anyagi ösztönzők, valamint a technológia és a kutatás-fejlesztés révén jelentősen megnőhet az elkövetkező években. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) megvalósulásával, valamint a KEOP pályázati feltételeinek és rendszerének javulásával pedig a megújuló energiaforrások felhasználását célzó pályázatok száma gyarapodhat számottevően. A ZBR megvalósításával akár több százmilliárd forintot is zöld célokra lehet majd fordítani, míg a KEOP – már nagyrészt lekötött – keretén belül 100 milliárd forint áll rendelkezésre a 2007 és 2013 közötti időszakban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szerint. Kérdés, hogy ebből aztán mennyi jut majd el a legjobb helyre, vagyis a cégekhez.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Veszélyben a kulcsfontosságú nyersanyagok

A nulla nettó kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70%-át veszélyezteti az éghajlatváltozás – áll a PwC kilenc fontos nyersanyagot vizsgáló, éghajlati kockázatokról szóló jelentésében.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.