Sorozatban jelentenek csődöt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sorozatban jelentettek csődöt a vállalkozók, még soha nem számoltak fel annyi céget hazánkban, mint 2008 utolsó negyedévében. Gőzerővel állítják össze az elemzéseket és a gyorsértékeléseket. A legfrissebb kimutatások szerint országosan 17 százalékkal több vállalkozást számoltak fel 2008-ban, mint tavalyelőtt. Ez minden korábbi negatív rekordot megdöntött.

Gép-, autó- és építőipari vállalkozások tömege írta ki magát az üzleti életből. Ezrével szűntek meg a kisebb kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások is. Egy friss kimutatás szerint csak tavaly októberben, novemberben és decemberben több mint 3400 cég ellen indult felszámolási eljárás. Az egész évet alapul véve viszont 11 504 cég jelentett csődöt; ez 17 százalékos emelkedést jelent.

Részben a gazdasági válság hatására nőtt meg az utolsó negyedévben rohamosan a felszámolások száma – mondta Erdős Károly, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének titkára. – Annyi már látható, hogy tavaly – az előző évhez viszonyítva – csaknem 20 százalékkal nőtt a befejezett vagy a folyamatban lévő felszámolások száma.

Idejétmúlt a csődtörvény

A gazdasági törvény 1989-es hatálybalépése óta Magyarországon csaknem 900 ezer vállalkozást alapítottak. Ebből csaknem 400 ezer szűnt meg. Nagy részük bt. és kft. volt. A szakemberek változást sürgetnek a szabályozásban:
– Egyértelművé vált, hogy Magyarországon – az Európai Unió országaihoz igazodva – végre kell hajtani a csődjog reformját is – hangoztatta Erdős Károly. – Úgy érzem, hogy szükség van az EU-konform új csődtörvény megalkotására és parlamenti elfogadására.
A szakember szerint a régi csődtörvény – amelyet 1991-ben fogadtak el – már idejétmúlt. Kiemelte: a cégek megszüntetése helyett az értékmentést, a működőképes vállalkozásrészek újjászervezését kellene előnyben részesíteni.
– Így talán kevesebb munkahely szűnne meg, és talán javulnának a foglalkoztatási-gazdaságpolitikai mutatók – fűzte hozzá.
Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK) elnöke hozzátette: nem csupán a pénzvilágban, hanem a cégek között is egyre több jele van a bizalmatlanságnak. Úgy látja: a rekordnagyságú felszámolásnak ehhez is köze lehet. Számos vállalkozó és cégvezető attól fél, hogy nem jut hozzá a pénzéhez.
– Egyre többen úgy gondolják, hogy inkább megindítják az adott cég ellen a felszámolást – jegyezte meg. – S ennek keretében azért kisebb-nagyobb összeghez talán mégiscsak hozzájuthatnak

A kevés megrendelés és az általános piaci pangás következtében feltehetően további somogyi mikro- és kisvállalkozások dobják be a törülközőt – összegzett Budai Ferenc, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) megyei elnöke. – A vállalkozók nagy részének nincs tartaléka, emiatt a kritikus időszakot nem tudják átvészelni.

Az Iposz vezetője úgy vélte: a lánctartozás talán az építőipari cégeket szorongatja a leginkább. A felszámolási hullám gyaníthatóan ebben a gazdasági alágazatban szedi majd az újabb áldozatait. Somogyi becslésekre utalva jelezte: tavaly 15-20 milliárd forintra taksálták a körbetartozás nagyságát. Már ez is szinte kezelhetetlen összeg – folytatta –, ám ha ez tovább nő, akkor szinte automatikusan újabb cégek dőlnek be.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2008. június 30-án 54 236 regisztrált szervezetet tartottak nyilván Somogyban. Számuk egy év alatt 30 százalékkal bővült, amit szinte teljes mértékig jogszabályváltozás – az értékesítést végző őstermelőket érintő, kötelező adószámkiváltás – idézett elő. Ezt a KSH kaposvári képviseletének munkatársa közölte. A társas vállalkozások száma – 2007 júniusához képest – ugyanakkor csupán 3,6 százalékkal emelkedett.

Forrás: sonline


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.