Széchenyi Kártya jubileum és újabb 290 milliárd


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Széchenyi Kártya húsz éves története bebizonyította, hogy sikeres gazdaságfejlesztési eszköz, jelentős szerepet tölt be a kis- és középvállalkozó (kkv) szektor finanszírozásában – hangsúlyozták a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20 éves évfordulójára rendezett ünnepségen felszólalók kedden, Budapesten. A következő évben 290 milliárddal fogják támogatni a költségvetésből a Széchenyi Kártya Programot, amelyet az idén 130 milliárd forinttal támogattak – emelte ki a miniszterelnök.

Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, a Demján Sándor nagyvállalkozó kezdeményezte Széchenyi Kártya a gazdaság és a politika sikeres együttműködését mutatja, a termék nehéz időkben bizonyította válság- és időállóságát. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a kártya a vidék hitelezőjévé is vált, a kibocsátott Széchenyi Kártyák 75 százaléka vidéki vállalkozásokhoz került.

A KAVOSZ vezérigazgatója ismertette, hogy a Demján Sándor által vizionált 100 ezer helyett mostanra 600 ezer hiteligénylést fogadtak be Széchenyi Kártyán keresztül, amiből 430 ezer hitelszerződés már megvalósult mintegy 5700 milliárd forint értékben. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, a Széchenyi Kártya együttműködésen alapuló termék, kritikus időszakban segítette a kkv-k hitelezését, fennállása óta egyre nagyobb hányadot tölt be a kkv-k hitelezésében.

A vállalati hitelezést nem szabad abbahagyni – jelentette ki Parragh László, aki fontosak nevezte a fenntartható gazdasági növekedés meglétét, és a kihívások között említette a társadalmi és gazdasági erőforrások összehangolását a technológia új világában. Az MKIK elnöke jelezte, a KAVOSZ a húsz éves tapasztalatra építve hamarosan megjelenik a vállalkozások fejlesztését segítő új területeken is.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Széchenyi Kártyának jelentős társadalmi hatása is van a gazdasági mellett, küldetése egybecseng a VOSZ céljával, a magyar vállalkozások segítésével. A VOSZ elnöke elmondta, szövetségük jövőre lesz 35 éves, és a szervezet 5 éves stratégiája mentén aktívabb, szervezettebb munkával kívánja segíteni a vállalkozásokat, egyebek közt bővítik vállalkozásfejlesztő tevékenységüket.

Az ünnepségen jubileumi kártyákat adott át sikeres vállalkozásoknak Orbán Viktor miniszterelnök, Parragh László, Eppel János, és Krisán László a közreműködő bankok, pénzintézetek vezetőinek közreműködésével, továbbá jubileumi díjjal ismerték el a bankok, a garanciaintézményeik vezetőit, a KAVOSZ ügyintézőit.

A következő évben 290 milliárddal fogják támogatni a költségvetésből a Széchenyi Kártya Programot, amelyet az idén 130 milliárd forinttal támogattak – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten.

A kormányfő a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen kiemelte: úgy döntöttek, hogy több mint kétszeresére növelik ezt a támogatást. Hozzátette: mondhatná, hogy „nem jószántunkból tesszük, hiszen megnőttek a kamatok” és így a kamattámogatás, de mindenki tudja, hogy „nehéz év áll előttünk”, így az a döntés is születhetett volna, hogy nem invesztálnak ekkora összeget a támogatásba.

Kitért arra: emellett még 220 milliárd forintot adnak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek az energiaintenzív kategóriába esnek, továbbá gyármentő programot hirdetnek meg. Elmondta: a külföldi nagyberuházások a városokat célozzák meg és külföldi nagyberuházások nélkül nem lehet Magyarország sikeres. De kellenek mellettük sikeres magyar vállalkozások is, mert akkor lesz Magyarország magyar ország – jelentette ki. Hozzátette: a nagy külföldi cégek mellett mindig kell lennie széles, erős, biztos lábakon álló magyar vállalkozói rétegnek is.

A miniszterelnök kiemelte: bár már elfogadták a 2023-as költségvetést, azóta történtek fejlemények, így azt hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez. Nem lehet másra hagyatkozni, saját mentőcsónakot kell találni, olyan mentőcsónakot, amely egyszerre képes megvédeni a lakosságot és fenntartani a magyar cégek működőképességét – magyarázta.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.