Szigorúbb összeférhetetlenség a vezető tisztségviselőknél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hadat üzen az állam a fantomcégeknek, ennek jegyében szigorodik a csődtörvény és módosul a társasági- és a cégtörvény is. Az egyik cél, hogy ne alapíthassanak újabb társaságokat olyan cégek vezetői, akik felelősek előző cégük bedöntéséért.

A Gt. (2006. évi IV. törvény) tervezett módosítása szerint ha egy gazdasági társaságot megszüntetési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor a törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.

Az a személy, akinek – mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának – felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődtörvény vagy a cégtörvény alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve egyszemélyes társaság egyedüli tagja.

Szintén nem lehet a javasolt módosítás szerint gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést az a személy, akinek – mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának – felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődtörvény vagy a cégtörvény alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette.

Szintén nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést, és nem lehet gazdasági társaság ügyvezetője az a személy, aki a fenti helytállási kötelezettségének nem tett eleget. A tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Bizonytalanok a vállalkozások a kamara felmérése szerint

A vállalkozások bizonytalanságára utal, hogy a 2024. januári adatfelvétel alapján készült első negyedéves konjunktúramutató plusz 13 pontra csökkent a 2023. októberi plusz 21 pontról – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) kedden.

2024. február 21.

Egészségügyi prevenció célzottan: stratégiai előny a cégek számára

Az egészség és a produktivitás szoros összefüggése kiemelt téma napjaink munkahelyi környezetében. A munkavállalók egészségének megőrzése és támogatása nemcsak etikai, hanem üzleti szempontból is kiemelt fontosságúvá vált. Az MBH Gondoskodás Egészségpénztár által nyújtott szolgáltatások kiváló lehetőséget kínálnak a cégek számára arra, hogy stratégiai előnyt nyerjenek a munkahelyi egészségmegőrzés terén. A prevenciós szűrővizsgálatok és egészségprogramok nemcsak a munkavállalók jólétére és egészségére fókuszálnak, hanem közvetetten a vállalat teljesítményére és eredményességére is hatást gyakorolhatnak.