Termelői áremelkedés, csökkenő beruházások, feldolgozóipari növekedés – a KSH júliusi számai


Júliusban az ipari termelői árak átlagosan 1,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 19,5 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 7,6 százalékkal mérséklődtek. A beruházások volumene a második  negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júliusban az ipari termelői árak az egy évvel korábbihoz képest 1,3, az előző hónaphoz viszonyítva 0,9 százalékkal emelkedtek

A nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő energiaiparban a belföldi értékesítési árak jóval meghaladták az egy évvel korábbiakat, miközben az exportértékesítési árak már csökkentek. Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni, egy év alatt történt erősödése is szerepet játszott.

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,4, az exportértékesítésiek 1,1 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 0,9 százalékkal emelkedtek.

A belföldi értékesítés árainak átlagosan 19,5 százalékos növekedésén belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 3,2, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – részben a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében – 52,0 százalékos volt a drágulás. Az élelmiszeripar értékesítési árai 13,5 százalékkal emelkedtek.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 22,9, a beruházási javakat gyártókban 5,9, a fogyasztási cikkeket gyártókban 14,5 százalékkal emelkedtek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 7,6 százalékkal mérséklődtek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,1, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 51,0 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak, mint tavaly júliusban.

Január-júliusban a belföldi értékesítés árai 41,9, az exportértékesítéséi 4,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, így az ipari termelői árak összességében 17,0 százalékkal voltak magasabbak.

A második negyedévében 13,5 százalékkal csökkentek a beruházások, miközben a feldolgozóipar 7,7 százalékos növekedést produkált

A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A beruházási teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett. A külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogottabb beruházási teljesítménye mellett az állami tulajdonú vállalatok is mérsékelték fejlesztéseiket, ez utóbbiaknál meghatározóan az uniós forrásból megvalósuló projektek kisebb ráfordításai okozták a beruházások csökkenését – jelezte a KSH.

Az előző negyedévhez mért 4,1 százalékos esésen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,2 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 3,9 százalékkal csökkent.

Az előző év azonos időszakához képest a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházások 24 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a 45 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,0 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 6,9 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható – ismertette a KSH.

A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenötben csökkent a beruházási teljesítmény. A nemzetgazdasági beruházások mintegy harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben 7,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenét kétszámjegyű, azonban a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedés jellemezte, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt. A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár – részben kapacitásbővítő – fejlesztése is hozzájárult.     Növekedés jellemezte a gyógyszergyártás, az egyéb feldolgozóipar, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben minden más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható – derül ki a KSH jelentéséből.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 19 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást két folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek lezárulása és a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése.

A szállítás, raktározás beruházási volumene az első negyedévi növekedéssel ellentétben jelentősen, 29 százalékkal csökkent elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése következtében.

A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 14 százalékkal esett vissza, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók egyaránt csökkentették az építési és az importgép és -járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.

Az energiaipar fejlesztései reálértéken mintegy 1,5 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a folyóáras adatokban enyhe növekedés mutatkozott szinte minden nagyobb szolgáltató esetében.

A nemzetgazdasági beruházások második negyedévi, 13,5 százalékos volumencsökkenését a feldolgozóipar 2,1 százalékponttal lassította. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése rendre 4,5, 4,0, 0,3, 0,7 százalékponttal hozzájárult a beruházási volumencsökkenéséhez – közölte a KSH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.