Tiltott kereskedelmi gyakorlatok feketelistája


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint két éve lépett hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló, az Európai Unió irányelvét a hazai jogba beépítő törvény. Ennek a melléklete tartalmazz egy úgynevezett a feketelistát, azaz azoknak a konkrét magatartásoknak, mulasztásoknak a felsorolását, amelyek minden körülmények között tilosak.

A jogszabály tilalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, részletesen kifejtve, hogy mit kell érteni ezalatt. A törvény melléklete tartalmazz egy úgynevezett a feketelistát, azaz azoknak a konkrét magatartásoknak, mulasztásoknak a felsorolását, amelyek minden körülmények között tilosak. Részletesen szabályozza az áruhoz kapcsolódó, a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, annak során és azt követően a fogyasztóval szemben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokat, valamint az ilyen kereskedelmi gyakorlat tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre vonatkozó követelményeket, és az azok megsértésével szembeni eljárás szabályokat. Fontos tudni, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósulása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a Gazdasági Versenyhivatal folytathat le eljárást.

Az interneten működik egy honlap, amely a fogyasztók támogatását tűzte ki célul, de a vállalkozások számára is hasznos információkkal szolgál a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot illetően.

Bírság végkiárusítás miatt
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy 2007-es ügyben a végkiárusítással kapcsolatban megállapította, hogy az, az átlagos fogyasztó számára azt jelenti, hogy a boltban található árukészletet a bolt bezárása miatt igen kedvező áron értékesítik. Alkalmi vételre nyílik tehát lehetőség, de csak a készlet erejéig. Ez a két információ együttesen arra ösztönzi az átlagos fogyasztót, hogy a boltot azonnal keresse fel. Az azonnali vásárlásra ösztönzés pedig minimalizálja az előzetes tájékozódásra szánt időt, azt, hogy a fogyasztó összehasonlítsa az ajánlatot a konkurencia által kínált választékkal és árakkal. A GVH által vizsgált esetben az eljárás alá vont, végkiárusítást hirdető vállalkozás hét hónapig üzemeltette az üzletét, folyamatosan ellátta áruval, feltöltötte az árukészletet. A kommunikációban szereplő végkiárusítás kijelentés, tehát nem felelt meg a valóságnak, ezért a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolásának minősítették, és a vállalkozást bírsággal sújtották.

Forrás: Honlap a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).