Többet költünk az idén a boltokban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi vásárlóerő érdemben nőtt, de így is alig 40 százaléka az uniós átlagnak, a hazai bolti kiskereskedelem viszont az európai tempót meghaladó mértékben bővülhet az idén is. Az InfoTandem infografikája.

Két uniós tagországban az idén öt százaléknál is gyorsabban bővül a bolti kiskereskedelmi forgalom: Romániában 7,0, Litvániában 5,9 százalékos erősödésre lehet számítani – derül ki a GfK frissen publikált Európai Kereskedelmi Tanulmányából. A másik két balti állam várhatóan szintén jócskán a 2,0 százalékos EU 27-es (az Egyesült Királyság adatai nélküli) átlag fölött teljesít majd; Lettországnál 4,9 százalékkal, Észtországnál pedig 3,9 százalékkal kalkulálnak a szakértők.

Szűkebb régiónkból Szlovákia emelkedik ki, 4,5 százalékkal; a lengyelek forgalomnövekedési kilátásai az észtekéhez hasonlóak, míg Magyarországon 3,3 százalékos erősödés valószínűsíthető. Ebben a tekintetben uniós „sereghajtóknak” Hollandia és Németország számítanak, előbbinél stagnálásnak megfelelő 0,5 százalékot, s utóbbinál is csupán 0,8 százalékot jósolnak az előrejelzések. A közösségen kívülre tekintve, egyfelől a török bolti kiskereskedelem 7,6 százalékos várható visszaesése emelendő ki, másfelől Ukrajna kimagaslóan magas, 11,1 százalékos erősödése.

A GfK számításai szerint az EU 27 országában élő polgárok átlagosan 16,9 ezer euró összegű vásárlóerővel rendelkeztek tavaly, ami 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egy főre jutó 6654 eurós magyarországi éves vásárlóerő érdemben erősebb volt a 2017-esnél, 7 százalékkal múlta felül azt.

Az európai bolti kiskereskedelemben a rendelkezésre álló eladótér mérete nőtt ugyan, de jóval lassabban a korábbi években megszokottnál, ráadásul a bővülést ellensúlyozta a népességszám növekedése. Így az egy főre jutó eladótér 1,13 négyzetméteren stabilizálódott. Magyarországon jelenleg 1,03 négyzetméter ez a mutató, hasonlóan az elmúlt két esztendei szinthez. Az eladótér-termelékenységet tekintve viszont előre léptünk: immár a 3,0–3,5 ezer euró/négyzetméteres sávba tartozunk, együtt Szlovákiával, Észtországgal és Litvániával. (Korábban a 2,5–3,0 ezres sáv volt a miénk.) Ezzel persze még mindig az európai országok gyengébben teljesítő szegmensébe sorolódunk. Az éllovas továbbra is Luxemburg és Norvégia, 7,2 ezer, illetve 6,4 ezer euró körüli értékekkel.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.