Tovább csökkent az ipari termelés októberben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkanaphatástól megtisztítva 2,7 százalékkal mérséklődött a termelés a tavaly októberihez képest az ipari termelés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal első becsléséből.

Az előző havihoz viszonyítva négy havi csökkenés után 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés októberben, de éves összevetésben 3,4 százalékkal csökkent a szeptemberi 2,3 százalékos visszaesés után – adta közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A feldolgozóipari alágak többségében növekedést mértek, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában is ahol szeptemberben 11,1 százalékos volt a kibocsátás éves emelkedése. A legnagyobb súlyú járműgyártásban azonban jelentősen csökkent a kibocsátás, immár negyedik hónapja a szeptemberi 25,9 százalékos visszaesést követően.

ipari termelés

A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. Szintén negyedik hónapja mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, ahol eddig a szeptemberi 11,4 százalékos visszaesés volt a legnagyobb.

Az év első tíz hónapjában az ipari kibocsátás 10,8 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari termelés októberi részletes adatait jövő kedden, december 14-én közli a KSH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.