Tovább pályázhatunk a 30 millióért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Február végéig meghosszabbították a „Mikrovállalkozások fejlesztése” című pályázat benyújtási határidejét, így a kis cégek akár 30 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz és kedvezményes hitelhez juthatnak eszközbeszerzésre, infrastrukturális- és ingatlanberuházásra, valamint információs technológiájuk fejlesztésére.


2012. december 13- án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent a hazai vállalkozók számára egy nagyszerű hír, amely visszaadta a lelkesedést azoknak, akik lemaradtak volna arról az uniós támogatásról, amelyből ingatlan-, vagy informatikai eszköz beruházást szerettek volna megvalósítani az elmúlt évben, valamint új és vissza nem térő lehetőséget kínál azon vállalkozások számára, akiknek eddig elkerülte volna figyelmét a pályázati kiírás. A hír pedig nem más, mint hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt „Mikrovállalkozások fejlesztése” című GOP-2011-2.1.1/Mkódszámú pályázatra vonatkozó benyújtási határidőt 2013.február 28- ig meghosszabbították.

Mit is jelent ez?

A hazai mikrovállalkozások a 2012. december 31- i –előzetesen megjelentetett- dátum elmúlásával nem maradtak le arról a lehetőségről, hogy akár 30 millió forint összértékű vissza nem térítendő támogatáshoz és kedvezményes hitelhez jussanak. Ugyanis az Új Széchenyi Terv megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyarországi mikrovállalkozások kettős segítségben részesülhessenek azáltal, hogy csekély, mindösszesen 10%- os önerővel és egyablakos egyszerű eljárásban igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást akár 10 millió forint értékben, valamint a segítség második lépcsőfokaként nagy összegű, akár 20 millió forintos visszatérítendő támogatást, ez utóbbit a piacinál jóval kedvezőbb feltételekkel rendelkező mikrohitel formájában. Ez a támogatás az eddig forráshiányban szenvedő vállalkozásoknak jelentős segítséget nyújt az eszközbeszerzés, az infrastrukturális és ingatlan beruházás, valamint az információs technológia fejlesztése területén.

A sorok olvasása közben méltán merülhet fel bennünk a gondolat, hogy a GOP-2011-2.1.1/M pályázat végső határidejének eltolása vissza nem térő alkalmat adott a hazai vállalkozások kezébe.

Kikre érvényes a február 28- ig megpályázható támogatás?

A pályázók körére vonatkozóan számos feltételt találhatunk, ha szemügyre vesszük a részletes pályázati feltételek dokumentumát, azonban az első és legfontosabb – aminek meg kell felelnünk, amennyiben pályázni szeretnénk a támogatásra – az vállalkozásunk jogi formája, ugyanis kizárólag azok a vállalkozások nyújthatnak be pályázatot, akik beletartoznak az alább felsorolt jogi formák valamelyikébe, valamint megfelelnek annak a kitételnek, miszerint Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkeznek.
A pályázathoz megfelelő jogi formák a következők:

  • jogi személyiségű gazdasági társaság
  • jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
  • SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók és egyéni ügyvédek
  • SZJA hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók és egyéni ügyvédek (EVA)
  • szövetkezetek.
RODIN Adókonferenciák

• 2013. 01. 15. Jelentős változások az áfa törvényben és a számlázásban
• 2013. 01. 15. Nyugdíjrendszerünk 2013-ban
• 2013. 01. 17. Bérszámfejtők feladatai 2013-ban
• 2013. 01. 22. Adómozaik 2013
• 2013. 01. 24. A személyi jövedelemadó bevallása

Az előadásokon való részvétel a könyvvizsgálói kamarai tagoknak kreditpontokat ér.

Bővebb információ és jelentkezés itt.

Mielőtt még túl korán jelentenénk ki, hogy a fenti szempontok alapján megfelelőek vagyunk a támogatásra, nézzük át azokat az alapvető feltételeket, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy tudjuk, érdemes- e foglalkoznunk a pályázattal.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a pályázónak – a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete szerint – mikrovállalkozásnak kell minősülnie, ami azt jelenti, hogy 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, valamint éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót.

Ehhez a bekezdéshez fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Közép-Magyarországi régióban székhellyel rendelkező vállalkozásokra vonatkozóan külön pályázat van érvényben, ez a KMOP-2011-1.2.1/M kódszámon szerepel, tehát az ebbe a körbe tartozók kizártak a GOP-2011-2.1.1/M pályázati köréből. A rossz hír eme vállalkozói körnek az, hogy a KMOP fenti pályázata jelenleg felfüggesztés alatt áll.

További fontos szempont lehet az iparági korlátozás is, mint pályázati feltétel, mivel a pályázó – tevékenységi körét tekintve – nem tartozhat a halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai közé, valamint nem lehet tisztán agrárvállalkozás, és kizárt a széntermeléshez kapcsolódó iparág vállalkozása is.

A pályázó gazdálkodására vonatkozóan szintén találhatunk szűkítő kitételt a forrás elnyerésére vonatkozóan, mivel nem adható a támogatás, amennyiben a vállalkozás saját tőkéje az utolsó lezárt üzleti évben negatív volt, vagy az a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent. Ez természetesen nem jelent korlátot azon vállalkozások számára, akik veszteséggel zárt üzleti évet követően szeretnének pályázni.

Amennyiben a vállalkozás a kérelem benyújtásának időpontjában jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt áll, vagy ellene csődeljárás van folyamatban, illetve lejárt köztartozással rendelkezik, természetesen alapvetően kizárt a pályázati forrásokból, de ezen túlmenően is találunk feltételeket, mint például:

  • a pályázó ne minősüljön a 8/2007(III.19) MeHVM rendelet 12.§ (1) bekezdés j) pontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, valamint
  • nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az adott, illetve az azt megelőző két pénzügyi év során az 1198/2006/EK rendeletben meghatározott összeghatár (200.000 euro) felett nem részesült, illetve nem részesülne de minimis, azaz csekély összegű támogatásban.

Azonban az előzőekben felsorolt korlátozó – és a pályázat elnyerését megnehezítő – feltételeket követően érzett esetleges ellenérzések talán csökkennek azzal, ha azt is tudjuk, hogy nem csupán már működő, hanem kezdő vállalkozások is pályázhatnak a forrásokra.

Hol nyújtható be a pályázati dokumentum?

Azon vállalkozók számára, akik élni szeretnének a támogatási lehetőséggel, első teendőjük, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. honlapján kiválasztják a közvetítők listájából a számukra szimpatikus pénzügyi intézményt, mivel a pályázat pozitívuma, hogy a támogatás visszatérítendő és vissza nem térítendő része egyaránt egyablakos eljárásban igényelhető. Ez azt jelenti, hogy miután a vállalkozás – első lépcsőben – felkeresett egy általa kiválasztott közvetítőt, akivel részletesen megtárgyalták a pályázat feltételeit, azt követően a vállalkozásnak mindkét támogatás igénylésére vonatkozó pályázati anyagot és hitelkérelmet a közvetítőnél kell benyújtania. Tehát a kiválasztott – példának okáért – valamely takarékszövetkezetnél a pályázó minden információra szert tehet.

A Nemzeti Fejlesztési ügynökség kizárólag a pályázat benyújtásának határidejét tolta ki, a felhasználási célok és egyéb feltételek az eredeti kiírásnak megfelelően maradtak érvényben, ezért ennek megismerésére – az ismétlés elkerülése végett – javaslom a tavaly november végén megjelent cikkem elolvasását.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

Milyen lakásra igényelhető 2025-ben hitel 10 százalékos önerő mellett?

Megjelent az MNB rendelet, amely bemutatja, hogy a lakásvásárlók, épírkezők, otthonukat felújítók milyen feltételekkel kaphatnak 2025-től energiahatékony ingatlanra 10% önerő mellett lakáshitelt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően bizonyos esetekben a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete – olvasható a Bankmonitor közleményében.

2024. november 11.

Csökken a hazai kkv-k optimizmusa a foglalkoztatást illetően

Mérséklődő optimizmus jellemzi a hazai kkv szektor foglalkoztatási várakozásait – derült ki a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Némileg csökkent azon cégvezetők száma, akik létszámbővítésben gondolkodnak, ezzel szemben azok aránya, akik nem terveznek változtatni, 4 százalékponttal nőtt, így most 76 százalékon áll a mutató. Bár a cégvezetők közel háromnegyede tervez bérfejlesztést a következő egy évben, a béren kívüli juttatásban gondolkodók aránya 42 százalékra esett vissza, ami jelentős, 8 százalékos csökkenés. Változatlanul a tizenharmadik havi fizetés, a munkába járás támogatása, valamint a SZÉP kártya a leginkább vonzó juttatási forma.