Cégsikerek: Újra nyereséggel zárt a Budapest Airport, rekordév a Garantiqa mögött


Két év rekordveszteség után tavaly a Budapest Airport 277,7 millió euró nettó árbevétel mellett 76,6 millió euró nyereséggel zárta az évet, így a COVID időszaka alatt felgyűlt 198 millió eurós veszteség 121 millió euróra csökkent. A részvényesek számára osztalék-kifizetés nem történik – jelentette be szerdán közleményében a repülőtér üzemeltető társaság. Harminc éves történetének legsikeresebb évét zárta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2022-ben, 570 milliárd forint értékben vállalt új garanciát döntő részben mikro-, kis-, és középvállalati hitelek mögé; a kezességvállalási portfólió 28 százalékkal 2473 milliárd forintra emelkedett, ezzel a társaság már 3065 milliárd forint hitel felvételéhez segítette hozzá a magyar kkv szektort – közölte a társaság szerdán.

A vállalat a tavalyi évben visszaépítette a COVID előtti utasforgalom 75 százalékát, a légi áruszállítás terén pedig évi 194 ezer tonnás árumennyiséggel rekordot döntött.

A vállalat tavaly összesen 47 millió euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat, így a fejlesztések értéke négy év alatt, 2022 év végére a 270 millió eurót (90 milliárd forintot) is meghaladta – derül ki a cég közleményéből.

Harminc éves történetének legsikeresebb évét zárta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2022-ben, 570 milliárd forint értékben vállalt új garanciát döntő részben mikro-, kis-, és középvállalati hitelek mögé; a kezességvállalási portfólió 28 százalékkal 2473 milliárd forintra emelkedett, ezzel a társaság már 3065 milliárd forint hitel felvételéhez segítette hozzá a magyar kkv szektort – közölte a társaság.

Kiemelték, 2022-ben a hazai kereskedelmi bankok vállalati hitelállományának bővülése 13,8 százalékot ért el, amelyen belül a kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek állománya 12,7 százalékkal emelkedett. Ehhez a bővülési dinamikához képest kétszer tudott gyorsabban növekedni a Garantiqa kezességvállalási portfóliója, ami azt eredményezte, hogy a garanciaintézmény részesedése 41 százalék fölé nőtt a hazai kkv-finanszírozásban.

Szabó István Attila vezérigazgató a közleményben hangsúlyozta, az elmúlt évben a támogatott hitelprogramok – a tavaly júniusban kifutó krízis hitelek, az ősztől hozzáférhető Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram és az év közben megújuló termékpalettával jelentkező Széchenyi kártya program – keretében a vállalkozásokhoz jutó, 3700 milliárd forintnyi támogatott hitel túlnyomó része mögött a társaság garanciavállalása állt.

Hozzátette, ezzel a társaság nagyban segítette a gazdaság működőképességének fenntartását, hiszen a vállalkozások jó része számára csak a Garantiqa kockázatcsökkentő szerepvállalásával nyílt lehetőség az olcsó finanszírozási források igénybevételére. Enélkül a magas infláció és a megemelkedő piaci kamatok mellett több vállalkozás számára megoldhatatlan feladatot jelentett volna a tevékenység fenntartása – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató.

Szabó István Attila a közleményben kitért arra, hogy a gazdasági válság ellenére az elmúlt évben a kezesség-beváltások volumene mindössze 34 milliárd forintot tett ki, ami az üzleti tervben prognosztizált érték 58 százalékát jelenti.

A vezérigazgató szerint a Garantiqánál tapasztalt mérsékelt beváltási ráta azt igazolja, hogy a hazai vállalkozások a válság előtti években sokat erősödtek, és az immár 3 éve tartó gazdasági nehézségeken – megfelelő állami segítség mellett – képesek úrrá lenni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.