Válságra készülnek a magyar cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégvezetők csaknem fele borúlátó saját vállalkozása jövőjét illetően, ezzel együtt a cégek jelentős részének nincs válságterve – derül ki a Niveus Consulting Group felméréséből. A megkérdezett cégek harmada semmilyen adókedvezményt nem vett igénybe az elmúlt években.

Borúlátóak a magyar vállalkozások

A megkérdezettek cégvezetők 85%-a véli úgy, hogy a következő 2 évben rosszabbak lesznek az ország gazdasági kilátásai, mint az elmúlt két esztendőben voltak. Alig 12 százalékuk optimista; ők jobb évekre számítanak a közeljövőben, míg 4% szerint ugyanolyan időszak áll előttünk.

Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem túlzottan derűlátóak a cégvezetők, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint az ország kilátásait illetően. Ugyanannyian ítélik meg kedvezőtlenebbnek az elkövetkező éveket (42%), mint amennyien a mostanihoz hasonló évekre számítanak a jövőben is. Az „optimisták” aránya 16%, ők a gazdasági környezet javulásra számítanak.

Adócsökkenést szeretnének a magyar vállalkozások

Gazdasági válság esetén döntően négy különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42% adócsökkenést, közel 20% bértámogatást, 15% járuléktámogatást, illetve a magas energiaárak miatti állami beavatkozásnak a megkérdezettek 16%-a örülne.

Érdekes módon a vállalatok nem igazán készülnek fel válságra; a megkérdezett cégek alig 38% nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik vészhelyzeti tervvel, 31%-uk mondta azt, hogy válság esetén a beruházásait elhalasztaná, 15% pedig munkaerő racionalizálással, azaz elbocsátásokkal „készülne fel”. 16% egészen egyszerűen nem tenne semmit.

Kevesen élnek az adókedvezményekkel

A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben vegyes képet mutatnak.

A cégek 31%-a nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt években, alig 15% -uk vett igénybe sporttámogatás kedvezményt, 8-8%-uk élt csökkentett munkaidős bértámogatással, illetve fejlesztési adókedvezménnyel. K+ F adókedvezménnyel is csupán alig 7%, ami jól jelzi, mennyire kevés vállalkozás van tisztában ezzel a lehetőséggel.

Nagyon eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen; alig 11% mondta az áfa csökkenését, 13% a járuléktámogatást, 13% az iparűzési adó mérséklését, 32% bárminek örülne. A többi válaszadó kamarai hozzájárulás, béreket terhelő adók, különadók csökkentését látná szívesen.

Módszertan

A Niveus Consulting Group több száz fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta. A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15%- 250-1000 közötti, a maradék 3% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.