Válságra készülnek a magyar cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégvezetők csaknem fele borúlátó saját vállalkozása jövőjét illetően, ezzel együtt a cégek jelentős részének nincs válságterve – derül ki a Niveus Consulting Group felméréséből. A megkérdezett cégek harmada semmilyen adókedvezményt nem vett igénybe az elmúlt években.

Borúlátóak a magyar vállalkozások

A megkérdezettek cégvezetők 85%-a véli úgy, hogy a következő 2 évben rosszabbak lesznek az ország gazdasági kilátásai, mint az elmúlt két esztendőben voltak. Alig 12 százalékuk optimista; ők jobb évekre számítanak a közeljövőben, míg 4% szerint ugyanolyan időszak áll előttünk.

Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem túlzottan derűlátóak a cégvezetők, ugyanakkor közel sem olyan mértékben, mint az ország kilátásait illetően. Ugyanannyian ítélik meg kedvezőtlenebbnek az elkövetkező éveket (42%), mint amennyien a mostanihoz hasonló évekre számítanak a jövőben is. Az „optimisták” aránya 16%, ők a gazdasági környezet javulásra számítanak.

Adócsökkenést szeretnének a magyar vállalkozások

Gazdasági válság esetén döntően négy különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42% adócsökkenést, közel 20% bértámogatást, 15% járuléktámogatást, illetve a magas energiaárak miatti állami beavatkozásnak a megkérdezettek 16%-a örülne.

Érdekes módon a vállalatok nem igazán készülnek fel válságra; a megkérdezett cégek alig 38% nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik vészhelyzeti tervvel, 31%-uk mondta azt, hogy válság esetén a beruházásait elhalasztaná, 15% pedig munkaerő racionalizálással, azaz elbocsátásokkal „készülne fel”. 16% egészen egyszerűen nem tenne semmit.

Kevesen élnek az adókedvezményekkel

A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben vegyes képet mutatnak.

A cégek 31%-a nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt években, alig 15% -uk vett igénybe sporttámogatás kedvezményt, 8-8%-uk élt csökkentett munkaidős bértámogatással, illetve fejlesztési adókedvezménnyel. K+ F adókedvezménnyel is csupán alig 7%, ami jól jelzi, mennyire kevés vállalkozás van tisztában ezzel a lehetőséggel.

Nagyon eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen; alig 11% mondta az áfa csökkenését, 13% a járuléktámogatást, 13% az iparűzési adó mérséklését, 32% bárminek örülne. A többi válaszadó kamarai hozzájárulás, béreket terhelő adók, különadók csökkentését látná szívesen.

Módszertan

A Niveus Consulting Group több száz fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta. A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15%- 250-1000 közötti, a maradék 3% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.