Változnak rehabilitációs hozzájárulás szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeket sújtó rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól akkor lehet mentesülni, ha a megváltozott munkaképességűek létszáma a dolgozói összlétszám legalább 5 százalékát eléri.

A jövő évi módosításokat ismertető APEH tájékoztató szerint januártól megváltoznak az átlagos statisztikai állományi létszám megállapításának a szabályai. Újdonság, hogy figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú, illetve közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatottakat, az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül alkalmazott idénymunkásokat, vagy alkalmi munkavállalókat, továbbá a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatottakat is. A módosulás a kirendelt és a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókkal összefüggésben azt jelenti, hogy január 1-jét követően a dolgozót annál a munkáltatónál kell számításban venni, akivel munkaviszonyban áll.

A rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól akkor lehet mentesülni, ha a megváltozott munkaképességűek létszáma a dolgozói összlétszám 5 százalékát eléri. Január elsejétől az alábbi listában szerepló dolgozókat kell megváltozott munkaképességű munkavállalónak tekinteni:

• a munkaképesség-csökkenése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), vagy korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) szakvéleménye szerint 50-100 százalékos mértékű,

• egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,
• a fogyatékos személyekről szóló törvény szerint látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,
• a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
• külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,
• siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja,
• súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül.

Mindegyik személyi körhöz tartozó dolgozó esetében alapkövetelmény, hogy a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát elérje. Ennél rövidebb időtartamú foglalkoztatás esetén a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesül szempontjából ugyanis az érintett dolgozó megváltozott munkaképességű dolgozóként nem vehető figyelembe.

A törvényi szabályozás meghatározza azoknak a dokumentumok a listáját is, amellyel a munkáltató felé a megváltozott munkaképesség fennállása igazolható. Ennek megfelelően a megváltozott munkaképességet az első két csoportba tartozók esetében az ORSZI, OOSZI, szakvéleménye, vagy a rehabilitációs járadékról, illetve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásról szóló határozat igazolja. Vakoknál és látási fogyatékosoknál ugyancsak a fenti szakvéleményekkel, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozatával vagy vakok személyi járadékáról szóló határozattal lehet a megváltozott munkaképességet igazolni.

A fogyatékossági támogatásba részesülők és a súlyos értelmi fogyatékosok esetében az ORSZI szakvéleménye mellett, az szja kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatásról szóló határozata is elfogadható. Hallássérülteknél az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiológiai állomás szakorvosának a szakvéleménye, az szja kedvezményre jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatásról szóló határozata jöhet szóba. Végezetül pedig a súlyos mozgáskorlátozottak esetében háziorvosi szakvéleménnyel, illetve az ORSZI másodfokú szakvéleményével lehet a megváltozott munkaképességet igazolni.

---