Véget ér a TEÁOR mizéria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövőben a cégek csak elektronikusan nyújthatják be beszámolóikat a cégbíróságnak, az ezt elmulasztókat törlik a cégjegyzékből; a megváltozott TEÁOR számokat a jövő évi első adóbevallás benyújtásával együtt módosíthatják a vállalkozások – a hétfőn 218 igen, 159 nem szavazattal és 2 tartózkodással elfogadott, cégeljárási és egyéb jogszabályokat módosító törvény tartalmazza ezeket a rendelkezéseket is.

A cégeknek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portálon keresztül kell a céginformációs szolgálat részére megküldeniük. A törvény kizárja a lehetőségét annak, hogy papír alapú beszámoló képi formátummá történő átalakításával jöjjön létre az elektronikus okirat. A beszámolóhoz elektronikus űrlapot kell mellékelni, amelyet az adóhatóság részére is meg kell küldeni. A beszámoló elektronikus úton történő benyújtásával a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

Ez év július 1-jével az egyszerűsített cég-, illetve változásbejegyzési eljárásban egy munkaórára csökkent az ügyintézési határidő. Az ezáltal jelentkező előnyöket azonban illuzórikussá teszi az, hogy a (változás)bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az illeték, valamint a közzétételi költségtérítés befizetését a kincstár csak két-három munkanap elteltét követően tudja visszaigazolni technikai okok miatt. (A cég, illetve az adataiban bekövetkező változás nem jegyezhető be addig, amíg az illetéket be nem fizette a társaság.) Ezért a cégtörvény úgy módosult, hogy a kincstár az illeték megfizetéséről értesíti a cégbíróságot, de ha 5 munkanapon belül nem érkezik meg az értesítés, akkor a cégbíróság az APEH-nek küld értesítést, az pedig behajtja az illetéket.

A cégtörvény változása az is, hogy a cégbíróság a céget abban az esetben is megszűntnek nyilvánítja, ha – az adóhatóság értesítése alapján – a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények – felszólítás, bírság – ellenére sem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. A cég megszüntetésére irányuló eljárást meg kell szüntetni, amennyiben az eljárás alatt az adóhatóság értesíti a cégbíróságot, hogy a cég utóbb kötelezettségének eleget tett.

Az indoklás szerint a cégjegyzék feleslegesen tartalmazza a cég által folytatott főtevékenység TEÁOR-számára való utalást, és annak megváltoztatása szükségtelen adminisztratív terhet ró a cégekre. Ezeket a kódokat a jövőben csak az APEH használja.

A TEÁOR 2008-ra való áttérés alapvetően azon az elven alapult – mind a cégek, mind pedig az egyéni vállalkozók esetében -, hogy azon számok esetében, amelyek automatikusan átfordíthatóak a KSH fordítókulcsával, az adatot kezelő hatóság, szerv (cégbíróság, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve APEH) 2008. január 1-jén hivatalból módosítja a kódokat. Azon kódok esetében, amelyek nem voltak automatikusan átfordíthatóak, a jogszabályok úgy rendelkeztek, hogy a vállalkozásoknak az általuk 2007. december 31. napját követően (egyébként, más okból) előterjesztett első változásbejegyzési kérelmükben, de legkésőbb 2008. július 1-jéig kell bejelenteniük az illetékes hatósághoz, cégbírósághoz.

Miután ennek sokan nem tettek eleget határidőre, az igazságügyi és rendészeti miniszter úgy döntött, e kötelezettséget megszünteti, és később új előírás születik. Az új szabály így szól: az automatikusan át nem fordítható és a TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően még nem módosított tevékenységi körök esetében a tevékenységi kör változását a vállalkozó – költség- és illetékmentesen – a 2009. évben teljesítendő adóbevallással egyidejűleg az állami adóhatóság által biztosított elektronikus nyomtatványon jelenti be az állami adóhatósághoz.

Forrás: [origo]


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.