Végkiárusítás szabályosan
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló, uniós joggal összhangban álló törvény tartalmaz egy úgynevezett feketelistát, azaz azoknak a konkrét tényállásoknak (magatartásoknak, mulasztásoknak) a felsorolását, amelyek minden körülmények között tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek.
Ezen a feketelistán tilalmazott eljárásként szerepel, annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét (alaptalanul meghirdetett végkiárusítás).
A törvény külön foglalkozik az ugyancsak tisztességtelennek tekintett, megtévesztő kereskedelmi gyakorlattal is, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót például az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, a különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte tekintetében. Így a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára késztetik, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Ilyen megtévesztő gyakorlat lehet az üzletbezárásra hivatkozó rendkívüli árengedmény meghirdetése is.
A Gazdasági Versenyhivatal egy évekkel ezelőtti végkiárusítással kapcsolatban megállapította, hogy az – a törvényes előírások szerinti értelmezésben – az átlagos fogyasztó számára azt jelenti, hogy a boltban található árukészletet a bolt bezárása miatt igen kedvező áron értékesítik. Alkalmi vételre nyílik lehetőség, de csak a készlet erejéig. A két információ együttesen arra ösztönzi az átlagos fogyasztót, hogy a boltot azonnal keresse fel, hiszen az árukészlet korlátozott. Az azonnali vásárlásra ösztönzés pedig minimalizálja az előzetes tájékozódásra szánt időt, azt, hogy a fogyasztó összehasonlítsa az ajánlatot a konkurencia által kínált választékkal és árakkal. A konkrét esetben az eljárás alá vont vállalkozás az üzletét hét hónapig üzemeltette, s azt folyamatosan látta el áruval, folyamatosan feltöltve az árukészletet. A kommunikációban szereplő végkiárusítás kijelentés, tehát nem felelt meg a valóságnak, ezért a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolásának minősítették, és a vállalkozást bírsággal sújtották.
