Vidéken már talpra állt az ingatlanpiac Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járvány miatt elrendelt korlátozások enyhítése érezhetően meglódította a vidéki ingatlanpiacot az Otthon Centrum hálózatában, a fővárosban viszont még várni kell a visszapattanásra – derül ki az Otthon Centrum adataiból.

A vidékre vonatkozó korlátozó intézkedések enyhítése után két héttel érezhetően megváltozott az ingatlanpiaci klíma, amit az Otthon Centrum hálózatában nyilvántartott tranzakciók növekvő száma mutat. Mindez a budapesti ingatlanpiacra még nem érvényes, ám a korlátozások könnyítésének bevezetése óta csak néhány óra telt el. A fővárosi tanácsadók továbbra is jellemzően telefonon, interneten bonyolítják ügyleteik jelentős hányadát, az ingatlanok mutatása egyelőre a korábbiakhoz képest visszafogottabb számban történik.

Vidéken azonban a megbízások száma alapján pillanatnyilag hatékonyabban tudnak dolgozni az értékesítők. „Az eladások háromnegyede a Közép-magyarországi régión kívül történik” – mutatta be a piac legfrissebb állapotát Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője kiemelte, hogy a vételi ajánlatok terén már nem ekkora a főváros lemaradása, itt kisebb a különbség, Budapest aránya 32 százalék. „Ez azt jelenti, hogy lennének vevők a fővárosban is, azonban az eladók és vásárlók elképzelései itt nehezebben találkoznak, mint vidéken” – árnyalta az ingatlanpiaci mutatókat az elemzési vezető.

A vidéki piac újraéledése egyértelműen összefügg a kormányzati intézkedések könnyítésével: a kezdeti sokk után az emberek gyorsan igyekeznek visszatérni korábbi életvitelükhöz, a korlátozások részleges feloldása erősítette biztonság érzetüket, az elhalasztott vételi vagy eladási szándékok ismét előtérbe kerültek. A nyitás hatása az Otthon Centrum előző heti számaiban is jól érzékelhetőek. A telefonálások száma több hetes visszafogottság után csúcsot döntött, ahogy az ingatlanok megtekintése és a megbízások száma is. Vevő oldalról a vételi ajánlatok és eladások száma már megközelíti a vírus előtti utolsó hét értékét. „Az eladói és vevői aktivitást mérő adatokból úgy tűnik, vidéken teljesen visszatért az élet, míg Budapesten egyelőre 20-25 százalékkal pörög gyengében a piac, mint a vírus megjelenése előtti hetekben” – mondta Soóki-Tóth Gábor.

A kedvező irányt jelző mutatószámok mellett a lezárt eladások számában – bár itt az aktivitási mutatókat messze felülmúló ütemben javult a statisztika a vészhelyzet kihirdetése óta eltelt hetekben – továbbra is érzékelhető maradt némi bizonytalanság. Jelenleg a korlátozások bevezetése előtti hetekben lezárt ügyleteknél mintegy 60 százalékkal kevesebb, a tavalyi év azonos időszakához képest két-harmados az elmaradás- tette hozzá az elemzési vezető.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)